Mozaik

Évtizedek után bukkant elő a víz alól a spanyolok drága kincse

A megalitikus műemlék évtizedekig erodálódott a víztározóban.

A „spanyol Stonehenge” előbukkant a víz alól az aszályos időjárás következtében, írja a Mother Nature Network.

Ha sok eső esik a spanyolországi Cáceres tartományban, a Valdecañas-víztározóban nincs semmi különleges. De ahogy a víz elapad az aszály miatt, a gránitkövek csúcsai megjelennek, és kísértetiesen emlékeztetnek az angliai Stonhenge építményére. Innen is származik a Guadalperal Dolmen megalitikus műemlék hétköznapi elnevezése, a spanyol Stonehenge.

Fotó: Flickr/Beku Marnié

Idén nyáron a vízszint olyan alacsony lett, hogy a műemlék darabjai teljes egészében megmutatkoztak.

 Folyton hallgattam a különféle történeteket a titokzatos kőoszlopokról, de ez az első alkalom, amikor teljes valójukban láthatom is őket

– mondta a közeli faluban lakó Angel Castaño.

Az emlékmű feltételezhetően 4-7000 éve állhat. „Guadalperal kincsének” is hívják a 140 függőleges kőből, vagyis menhirből álló monumentumot, amelyet vélhetőleg templomnak és temetőnek építettek.

Amíg az idő és a víz eróziója nem befolyásolta a dolgot, az emlékmű menhirekből és dolmenekből állt: magas, függőleges kövekből, némelyikük tetején vízszintes kövekkel; egykamrás síremlékek lehettek. A bejáratot egy faragott szimbólumokkal gravírozott menhir és egy kígyó őrizte. Később egy kavicsos fal épült a dolmenek körül, hogy kollektív temetkezési helyet hozzanak így létre.

Műemlékvédelem helyett

Noha már évszázadok óta ismerték az emlékművet, csak az 1920-as évek közepén ásta ki azt elsőként Hugo Obermaier német régész. Kutatásait 1960-ig nem tették közzé, és mire felfogták ennek a grandiózus műemléknek a jelentőségét, az már a víz alá került.

1963-ban egy kormányzati projekt során kezdték építeni a Valdecañas-víztározót, amikor a dolmeneket víz borította. De nem ez az egyetlen, hatalmas történelmi-kulturális jelentőségű műemlék, amely a a modernizáció áldozatául esett.

Fotó: Flickr/Rubén Ortega

Az évek során, amikor a vízszint ingadozott, a kövek egyes részei időnként felszínre bukkantak. De ez az első alkalom, amikor az egész emlékmű látható a maga teljes komplexitásában.

A víz alatt töltött 56 évük alatt egyes dolmenek és menhirek megsérültek, néhány gránitkő elmozdult, leesett, mások megrepedtek. Néhány kezdeményezés sürgeti a műemlék szárazföldre való áthelyezését.

A Peraleda Roots kulturális egyesületének nyilatkozata szerint:

Az örökség megőrzése érdekében cselekszünk, hisz most van itt ennek az ideje. A turizmus előmozdítása érdekében is szeretnénk megmenteni a műemléket. Áthelyeztetnénk, anélkül hogy elválasztanánk az eredeti kontextusától.

Labirintust varázsolt az óceán partján a homokba
Ezeken a homoklabirintusokon átsétálva elmerülhetünk a természetben és a gondolatainkban.

Kiemelt kép: Flickr/Gabriel Gago Miguel

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.