Észak-Magyarország számos csodálatos várral büszkélkedhet, melyek őrszemként állnak a hegyvonulatokon, az év minden szakában lenyűgözve az arra járókat. Nem véletlen, hogy az ország északi része igen kedvelt a turisták körében, hiszen a páratlan kilátás, a fennséges várak, a hangulat mindenkit lenyűgöz.
Szerencsére dunántúli lányként elmondhatom, hogy az ország nyugati részén is akadnak látnivalók, s várakból nálunk sincs hiány.
A Csókakői várról már tettem említést korábban, most ismerjünk meg három másik gyöngyszemet, melyek már kisebb vagy nagyobb mértékben romosak ugyan, ám a hangulat és a kilátás miatt mindenképpen érdemes felkeresni őket.
Somlói vár
Tanúhegy, mondogatta édesapám és a tanító néni, valahányszor a Somló hegyhez látogattunk gyerekkoromban. Fogalmam sem volt, miről mesélnek, csak néztem ámulattal a környék síkjából kiemelkedő impozáns hegyet, s hallgattam édesanyám történeteit, akinek somlói lányként számos élménye kötődött a 431 méter magas vulkáni tanúhegyhez, ami a nevét onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte.
A bazaltos Somló hegy északi oldalán, sűrű erdővel körülvéve áll gyerekkorom büszke vára, a Somlói vár.
A vár több tulajdonossal is büszkélkedhet, Mátyás király például Kinizsi Pálnak ajándékozta a területet, de tulajdonos volt a Szapolyai család és Bakócz Tamás püspök is, aki a várat teljesen rendbe hozatta. A számtalan harcot, csatát, évszázadot megélt várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.
A vár alaprajza szabálytalan, több udvara és belső tornya is van. Jellegzetessége egy kilencszög alakú csonka gúla formájú konyhakürtő, ami jól láthatóan kiemelkedik a falak fölé.
A Doba közelében található Somlói vár autóval nem megközelíthető, csak a Somló hegy lábáig lehet gépkocsival eljutni. Onnan turistajelzéseket követve majdnem 1 kilométer séta az út a várig, ám a nem túl megerőltető félórás gyaloglás végén csodálatos látvány várja azokat, akik nem sajnálják az időt és a lábaikat.
Tátika vár
Zalaszántó közelében, a Keszthelyi-fennsík vulkanikus bazaltcsúcsának tetején 413 m magasságban találhatunk rá Magyarország feltehetően egyik legkorábban épült magánvárára, Tátika várára.
Tátika első várát még a tatárjárás előtt építtette a Tátika nemzetség, az alsó vár azonban, ami akkor épült, még nem az volt, aminek a romjait ma megcsodálhatjuk. Azt a várat IV. Béla elvette a névadó családtól és a veszprémi püspöknek adományozta, aki új várat épített a Várhegyen, mert az eredetit nem tartotta elég biztonságosnak. Az új vár maradványait láthatjuk ma is.
A középkori várromhoz az Országos Kéktúra útvonalán haladva juthatunk el. Az odafelé vezető út hangulatos, jól jelölt, a hegy tetejéről pedig nagyszerű kilátás tárul elénk.
Rezi vára
Nem is olyan messze Tátika várától, a Keszthelyi-hegység északnyugati részén, 427 méter magas sziklaormon ékeskednek Rezi várának kőfalai, a Zalaszántói-medence déli peremén.
A korabeli források szerint Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyverrel szerezte meg Péc nembeli Apor. Valószínűleg Apor báró parancsára emelték Rezi várának korai magját, hogy a földesúr innen uralhassa elorozott új birtokát.
A vár sosem volt jelentős, 1589-ben az Oszmán Birodalom katonái egy portya során megszállták és felgyújtották a szomszédos Tátika-várat és ezzel együtt valószínűleg Rezi várát is, amit többé nem építtetett újjá.
Évszázadokon keresztül omladozott, majd 2000-ben megkezdődtek a régészeti feltárások és helyreállítások. 2012-ben történt meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából a Rezi vár rekonstrukciója.
Megközelíteni autóval lehet, a parkolótól 15 perc séta a várrom, érdemes mindenképpen felkeresni.
