Virágzó vidékünk

Potyognak a rackák Drávaszentesen

Duna-Dráva Nemzeti Park/Schulcz Andrea
Duna-Dráva Nemzeti Park/Schulcz Andrea
Megkezdődtek az ellések a drávaszentesi állattartó telepen: közel 130 racka bárány látta meg a napvilágot az elmúlt hetekben.

A racka anyák közül még néhánynál várható ellés; tavasszal várhatóan körülbelül 140 bárány – anyjukkal együtt – kerül kihajtásra a Darányi Borókásba – írta meg Facebook-oldalán a Duna-Dráva Nemzeti Park.

Az ősi tulajdonságokat őrző igénytelen racka ősei, a vadjuhok feltehetően a népvándorlás során a honfoglaló magyarokkal jutottak a Kárpát-medencébe. A racka szépen göndörödő bunda-fürtjei és a hosszú, V alakban pödrött szarva a magyar pásztorok jó ízlését és állattenyésztési tudását dicsérik.

Bőréből hagyományosan tartós ruhadarabok (bekecs, suba, ködmön) készültek, melyekre ügyes kezű szűcsök gyönyörű mintákat hímeztek. Gyapját pedig szűrök és takarók készítéséhez használták.

A racka félénk, bizalmatlan, ideges vérmérsékletű juhként ismert, ám vannak olyan egyedek, melyek kimondottan kezesek, ezek a nyájban vezérszerepet töltenek be.

Kapcsolódó
Racka juhok költöztek a tájházba
Állatparkot létesít az eperjesi önkormányzat.
Olvasói sztorik