Bár a cseresznyefák az előző két évben is virágoztak, a koronavírus-járvány korlátozásai miatt nem került sor a hagyományos cseresznyevirág ünnepre Nagykörűben, az ország cseresznyéskertjében.
A Tisza-parti település templomkertjében található Magyarország legnagyobb, 200 hektáron elterülő, több mint száz fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál. Ennek kapcsán nevezik a területet az ország cseresznyéskertjének.
A cseresznyefák virágzása az első olyan pillanat, ahol a természet arról „dönt”, mennyi cseresznye lesz az adott esztendőben. Ehhez el kell kerülni a fagyot és hosszú szép virágzásban reménykedni ilyenkor. Az emberiség a kezdetektől próbálja „meggyőzni” a felettes erőket a neki megfelelő időjárásról. Nagykörűben e szép hagyomány a cseresznyéhez, a gyümölcsök hercegnőjéhez kötődik, amely gyümölcs a termékenység szimbóluma is
– olvasható a település weboldalán.
Idén semmi se állt útjában annak, hogy április 16-18. között megrendezzék a hagyományos virágbontó ünnepet és fagyűző szertartást, ami ráadásul egybeesett a húsvéttal.
Nagyszombaton a cseresznyéskert fái között, a templom kertjében a helyi iskola tanulóinak néptánc bemutatója után papi áldást kaptak a pompázó fák, melyekre az ünneplők kívánságokkal, vágyakkal, reményteljes üzenetekkel feliratozott szalagokat kötöttek, és felidézték a régi nagykörűi hagyományt: megölelték a fatörzseket a termékenység, s az örömteli jövő reményében.
A cseresznyevirág ünnepen a helyi tájházban a húsvéti hagyományok felidézése mellett népi játszóház, muzsikaszó várta a vendégeket, akik az épület udvarára költözött Körűi Piacon a nagykörűi kézművesek helyi termékei közül vásárolhattak.