wikimedia commons
Virágzó vidékünk

78 év után költött vörös kánya a Tiszánál

Az Alföldről az 1940-es évek második felében pusztult ki, mint költőfaj, az 1960-1990-es évek közötti időszakban pedig feltehetően egyáltalán nem költött hazánkban.

Sikeresen nevelte fel egyetlen fiókáját egy pár vörös kánya (Milvus milvus) a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben. A faj fészkelése ragadozómadárvédelmi szempontból történelmi jelentőségű eseménynek tekinthető, hiszen a Tisza folyó mentén utoljára 1944-ben, a Maros torkolat térségében volt ismert költése, írta Facebook oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

Kapcsolódó
Ritka ragadozó madarak nevelik fiókáikat a Kis-Sárréten
Igen ritka madarakat, két pár hamvas réti héját figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai.

A vörös kánya (Milvus milvus) fokozottan védett madárfajunk, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500.000 Ft. Hazai költőállománya mindössze 25-30 párra tehető, elsősorban a Dunántúlon és a Duna mentén költ, 1990-ben történt természetes visszatelepülése óta.

Az Alföldről az 1940-es évek második felében pusztult ki, mint költőfaj, az 1960-1990-es évek közötti időszakban pedig feltehetően egyáltalán nem költött hazánkban.

A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben fészkelő pár egy korábban ismert barna kánya (Milvus migrans) pár elhagyott revírjét foglalta el, fészkét pedig pontosan ugyanarra a fára építette, ahol 2017-ben még a barna kánya költött.

Kérészekre vadásztak

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata hosszabb ideje követi nyomon a vörös kánya pár életét, így a madarakkal kapcsolatban számos érdekes megfigyelésre nyílt lehetőség.

 

A legtöbb észlelés egyébiránt a tiszavirágzás idején történt, amikor is a vörös kánya pár tagjai felváltva fogták a repülő kérészeket a Tisza folyó felett.

 

Az egyik példány egy alkalommal olyannyira belefeledkezett a kérészfogásba, hogy áttévedt a szomszéd barna kánya revírjébe, ahonnan szomszédja agresszió nélkül, de kellő határozottsággal terelte ki a hívatlan vendéget.

A kányák fészkelése szempontjából kiemelt jelentőségűek a Tisza folyót kísérő, öreg fekete nyár és fehér nyár fák alkotta háborítatlan galéria erdők. Mindkét kányafaj előszeretettel költ közvetlenül a vízparton ezért az őshonos erdőállományok védelme fontos természetvédelmi feladat.

Kapcsolódó
Gyűrűt kapott az ország legritkább madara
Az idén született három fióka közül az egyiket látták el jelölőgyűrűvel.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.