Virágzó vidékünk

78 év után költött vörös kánya a Tiszánál

wikimedia commons
wikimedia commons
Az Alföldről az 1940-es évek második felében pusztult ki, mint költőfaj, az 1960-1990-es évek közötti időszakban pedig feltehetően egyáltalán nem költött hazánkban.

Sikeresen nevelte fel egyetlen fiókáját egy pár vörös kánya (Milvus milvus) a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben. A faj fészkelése ragadozómadárvédelmi szempontból történelmi jelentőségű eseménynek tekinthető, hiszen a Tisza folyó mentén utoljára 1944-ben, a Maros torkolat térségében volt ismert költése, írta Facebook oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

Kapcsolódó
Ritka ragadozó madarak nevelik fiókáikat a Kis-Sárréten
Igen ritka madarakat, két pár hamvas réti héját figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai.

A vörös kánya (Milvus milvus) fokozottan védett madárfajunk, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500.000 Ft. Hazai költőállománya mindössze 25-30 párra tehető, elsősorban a Dunántúlon és a Duna mentén költ, 1990-ben történt természetes visszatelepülése óta.

Az Alföldről az 1940-es évek második felében pusztult ki, mint költőfaj, az 1960-1990-es évek közötti időszakban pedig feltehetően egyáltalán nem költött hazánkban.

A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben fészkelő pár egy korábban ismert barna kánya (Milvus migrans) pár elhagyott revírjét foglalta el, fészkét pedig pontosan ugyanarra a fára építette, ahol 2017-ben még a barna kánya költött.

Kérészekre vadásztak

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata hosszabb ideje követi nyomon a vörös kánya pár életét, így a madarakkal kapcsolatban számos érdekes megfigyelésre nyílt lehetőség.

 

A legtöbb észlelés egyébiránt a tiszavirágzás idején történt, amikor is a vörös kánya pár tagjai felváltva fogták a repülő kérészeket a Tisza folyó felett.

 

Az egyik példány egy alkalommal olyannyira belefeledkezett a kérészfogásba, hogy áttévedt a szomszéd barna kánya revírjébe, ahonnan szomszédja agresszió nélkül, de kellő határozottsággal terelte ki a hívatlan vendéget.

A kányák fészkelése szempontjából kiemelt jelentőségűek a Tisza folyót kísérő, öreg fekete nyár és fehér nyár fák alkotta háborítatlan galéria erdők. Mindkét kányafaj előszeretettel költ közvetlenül a vízparton ezért az őshonos erdőállományok védelme fontos természetvédelmi feladat.

Kapcsolódó
Gyűrűt kapott az ország legritkább madara
Az idén született három fióka közül az egyiket látták el jelölőgyűrűvel.
Olvasói sztorik