Csodás gyógyulások, győztes csaták emléke mellett kevésbé dicső fejezetek is megelevenednek a magyar történelemből egy-egy építészettörténeti emlék tanulmányozása közben. Ezek közé az imaházak közé tartozik Magyarország egyetlen olyan kápolnája, mely a Duna árterében rejtőzik, a lórévi Zichy kápolna.
Az aprócska, neogótikus stílusú kápolna építtetője nem véletlenül az a Ferenc József császár volt, akinek szempontjából dicső tettet hajtott végre a Jellasics horvát bánnal szövetkező magyar arisztokrata. Gróf Zichy Ödön ugyanis 1848-ban elárulta a magyarságot, ezért hadbíróság előtt kellett felelnie…
De ne szaladjunk ennyire előre.
Árvízkor sziget
A festőművészek ecsetjére kívánkozó, romantikus hangulatot árasztó Zichy-kápolna meseszép környezetben áll, a Duna árterében. A lórévi komp állomásától mintegy 300 méterre található, egy földút vezet hozzá.
Mivel a természetvédelmi területen egy ártéri dombra épült, magas vízállás idején csak csónakkal lehet megközelíteni a part felől. A Csepel-sziget titkos építészeti gyöngyszeme egyben a magyar szabadságharc tragikus sorsú hazaárulójának mementója.
A megkapó szépségű épületet Ferenc József a császári lojalitás iskolapéldájának szentelte. A kápolnán ma is olvasható az egykor országgyűlési képviselő gróf születési neve: Zichy Eugeino.
Elárulta a forradalmat
A forradalom kitörésének évében gróf Zichy Ödön és testvére Pál, Jellasicstól tartottak hazafelé. Nem jártak szerencsével, Soponya közelében Görgey Artúr katonái megállították őket, átkutatták csomagjaikat, melyek között gyanús iratokra bukkantak. A testvéreket letartóztatták, majd Lórévre szállították és rögtön ítélő hadbíróság elé állították.
A Zichy Ödönnél megtalált több, hatalmas köteg kiáltvány szövege arról tanúskodott, hogy a gróf a magyar kormány elleni délszláv lázadást támogatta. Az arisztokratánál találtak egy oltalomlevelet, amelyet a magyar forradalmi seregek ellensége Jellasics állított ki számára.
Zichy Ödön nehezen hihető történetet mesélt a beszédes iratokról, végül a Görgey vezette hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Testvére, Pál megmenekült a bitófától, őt végül felmentették.
Végül tisztességgel eltemették
Zichy Ödön – eredeti nevén Zichy Eugenio (Jenő) – volt az első és utolsó arisztokrata, akit felakasztottak. A nyilvános akasztás után a holttestet jelöletlen sírba temették. Több különös mendemonda is keringett az áruló haláláról és a holttestről, egyesek szerint a tetem egy részét kóborkutyák marcangolták szét.
Az tény, hogy a gróf halála utáni évben (1849) a holttestet sógornője kihantoltatta, és a kálózi templom kriptájába vitette, ahol tisztességesen eltemették.
Később az adonyi plébános megjelölte egy kereszttel azt a helyet, ahol a kivégzést követően a gróf holtteste feküdt. Ferenc József császár néhány évvel később egy körútja alkalmával meglátogatta Zichy sírját. Az uralkodó ekkor döntötte el, hogy a császár iránti hűség emlékére az ominózus helyen egy kápolnát emel.
A hangulatos, neogótikus stílusban épült kápolnát ünnepélyes keretek között – magas rangú egyházi és világi vezetők jelenlétében – avatták fel 1853-ban. Sokat elárul a magyar nép ítéletéről, hogy a környék lakói közül senki sem volt hajlandó részt venni a felszentelésen. Görgey ekkor már száműzetésben élt, így valószínűleg nem tudhatta, hogy a császár hogyan emlékezett Zichy Ödönre.
Neogótikus gyöngyszem
Az egyhajós, szerény méretű épület homlokzatát rózsaablak díszíti, fölötte huszártorony magasodik. A templom északi és déli oldalán jellegzetes, kőkeretes, nyújtott hatszög beosztású ablakpár kapott helyet.
A kis kápolna a kor hasonló építményeihez hasonlóan többnyire nyerstéglából épült, csupán a kapubéllet, a nyíláskeretek és a támpillérek készültek kőből. A csúcsíves keresztboltozattal fedett hajó apszisában található az egyszerű, gótikus motívumokkal díszített oltár a feszülettel.
A kápolnát 2000-ben felújították, akkor az imaház új tetőt és új üvegablakokat kapott, ennek ellenére ráférne egy újabb renoválás. Az épület jelenleg műemlékvédelem alatt áll. A kápolnában több tájékoztató táblát is elhelyeztek, melyek a forradalom tragikus alakjait és eseményeit idézik fel.
A cikk fotóit Jakab Gergely készítette.
