Most a Budapest környéki állami erdőket kezelő Pilis Parkerdő területén, Gödöllő közelében, Bag mellett figyeltek meg visszatérő fekete gólyát. A Föld napja környékén különös jelentősége van ennek: azt jelzi, hogy a Parkerdő kezelésében lévő erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerekkel kezelve nemcsak fenntartható, hanem hosszútávon javítható is.
Mit jelez a fekete gólya?
A vizes élőhelyek környéki erdőket kedvelő fekete gólyát indikátor fajnak is nevezhetjük. Megjelenése és visszatérése egy területen azt mutatja, hogy az adott élőhely természetességi állapota magasabb szintre emelkedett. Pontosan ez történt az utóbbi időben a Pilisi Parkerdő Valkói Erdészetének kezelésében álló Bag környéki mocsaras részen. Ide már két évvel ezelőtt visszatért a fekete gólya, és az élőhely stabilitását jelzi, hogy Panyor Diána kerületvezető erdész március végén ismét itt fotózott ilyen madarat.
Mindez látványosan bizonyítja, hogy a faj itt megtalálta az életfeltételeinek hosszú távú biztosításához szükséges környezetet.
A Parkerdő területén egyre gyakoribbak az ilyen megfigyelések. Pár évvel ezelőtt két pár is költött egy Pilismarót melletti erdőterületen. De a társaság élőhelyfejlesztési programjának köszönhetően egyre több olyan vizes élőhelyet állítanak helyre, amely ideális terület lehet a fekete gólya számára. E program sikerét jelzi a Bag melletti madármegfigyelés.
Fenntartható erdőgazdálkodás és természetes élőhelyek
A Pilisi Parkerdő számára kulcskérdés a fenntartható erdőgazdálkodás. Ahhoz, hogy erdeink jó egészségei állapotának megőrzése mellett a biodiverzitást is növelni lehessen, a természeti folyamatokat támogató, megfelelő szakértelemmel elvégzett, aktív erdészeti beavatkozások szükségesek. A cél az egészséges erdei ökoszisztéma, melynek minden eleme harmóniában és kölcsönhatásban van egymással.
A természetes erdőképhez például szervesen hozzátartozik a kirándulók számára sokszor idegen látványt nyújtó kidőlt vagy lábon álló holtfák jelenléte az erdőben. Pedig szerepük felbecsülhetetlen az erdő természetes immunrendszerében, hiszen egyrészt táplálékul szolgálnak a lebontó szervezeteknek, melyek szintén táplálékul szolgálnak a madarak számára, másrészt jelentős vízmegtartó szerepük van. Ezen kívül pedig élő- és búvóhelyet biztosítanak az énekesmadarak számára, melyek számos rovarkárosítótól szabadítják meg a fákat.
Ahol a holtfa aránya még nem elégséges – telepített, fiatal erdőkben vagy olyan parkszerű területeken, mint a Gödöllői Erdészeti Arborétum –, ott a Parkerdő odúkkal segíti az énekes madarak fészkelését.
Parkerdei odúprogram
Az említett Gödöllői Erdészeti Arborétum kitűnő példa, ugyanis itt ellenőrzött körülmények között lehet nyomon követni az erdei ökoszisztéma változásait. A Parkerdő munkatársai március végi „nagytakarításukkor” 46 odút tisztítottak ki a területen, felkészítve azokat a költési időszakra. Ez jó lehetőség volt felmérni az odúk kihasználtságát.
Így az erdészek megfigyelhették, hogy tavaly huszonhat odúban költöttek a madarak, 9 üres volt, vagyis előző szezonban nem fészkeltek bennük, 4 odúban téli álmukból ébredező mogyorós peléket találtak, de három odúban már megkezdődött az idei fészekrakás, sőt az egyikben már tojást is rakott egy csuszkapár.
Az erdészek öt éve monitorozzák folyamatosan az arborétum életközösségét a mesterséges költőhelyek megfigyelésével. Kezdetben szinte kizárólag széncinkék foglalták el az odúkat, de mostanra már három madár- és két emlősfajt – köztük a fokozottan védett erdei pelét – számolhattak össze. Ez azt jelzi, hogy a Pilisi Parkerdő egyéb területeihez hasonlóan, az arborétum biodiverzitása is növekszik, a megfelelő gazdálkodásnak köszönhetően.
