Az Agrárszektor egy korábbi cikkében nyilatkozott a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács kiemelve, hogy hazánkban összesen 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja az ágazat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) az Agrárszektor azt is megtudta, hogy az őstermelői nyilvántartás alapján csaknem 3000 őstermelő foglalkozik gyógynövénytermesztéssel Magyarországon.
A bodza, akác és hárs évszázadok óta szerepel a tradicionális népi gyógymódban. Készíthetünk belőlük szomjoltó nyári üdítőt, vagy kiszárítva gyógyhatású teát, de akár ínycsiklandó lekvárnak is eltehetjük télire – olvastuk a Bama cikkében, ahol arról írnak, hogy Baranyában már javában tart a bodza- és akácszüret.
Legkorábban a bodza nyílik, amely már május elején virágba borul és a belőle készített üdítők, szörpök és lekvárok szinte minden családban megtalálhatók. A szakértők azonban óva intik a laikusokat, hogy csak a korán virágzó közönséges bodzát szedjék le fogyasztási szándékkal, mert a július végén termő gyalogbodza mérgező hatású.
Gyönyörű fürtökben virágzik az akác is, melynek akkor érdemes elkezdeni begyűjteni, amikor a fürtökben már minden kis bimbóból kikelt a virágszirom. Ha teát szeretnénk készíteni, érdemes fürtöstől kiszárítani és a barnulást megelőzendő naponta átforgatni, majd légmentesen zárható üvegben tárolni. Száraz köhögésnél hurutoldó, hurutos köhögésnél pedig köptető hatása van az akácból készült teának.
A hárs június elején csatlakozik gyógyhatású testvéreihez, virágját az egész világon használják gyógyszerek készítéséhez. Szedését érdemes időzíteni, mert csak két hétig tart a virágszüret. A szakértők szerint a szedést akkor kell elkezdeni, amikor a fa virágai már majdnem kinyíltak, de még vannak köztük bimbók is, mert ilyenkor a legmagasabb a hatóanyag-tartalma.
