Buza Ferencnek a szülei szolgáltatták azt a példát, hogy a gyengébbekért mindig álljon ki, segítse őket. Elmesélte, hogy amikor fiatal korában focizott, mindig szeretett abba a csapatba állni, amelyikben a gyengébbek voltak és úgy felvenni a küzdelmet az erősebb csapat ellen.
Futballistának készültem, de egy sérülés átírta a tervemet, pedig még a cigány válogatottnak is a tagja voltam. Kiskunfélegyházán elvégeztem egy szakmunkás képzőt épületburkolóként, majd próbáltam elhelyezkedni, de ez az a korszakom volt, mikor rossz társaságba keveredtem, és egész más irányba indultam el, sajnos ekkor megromlott a kapcsolatom a szüleimmel is
– avatott be őszintén a múltjába Ferenc.
Végül eljött egy pont, amikor úgy döntöttem, hogy visszatérek erről a ferde útról és összekapom magamat. Egy munkaerőkölcsönző segítségével bekerültem egy pékipari nagyvállalathoz, de a régi dolgaim miatt törlesztenem kellett, és a fizetésem felét levonták. Ekkor édesanyám szavai tartottak meg, és adtak erőt, hogy kitartsak. Azt mondta, hogy nem az a lényeg, hogy mennyi pénzed lesz, hanem, hogy milyen emberré fogsz válni
Ezért nem is adta fel és ledolgozott úgy másfél évet, hogy csak a fél fizetését vitte haza. Közben megszerette a pékipart és mivel motivált volt, és becsülettel elvégezte a feladatait, a ranglétrán is szépen haladt egyre feljebb. Ferenc csoportvezető lett a gyártósoron, közben lerakta az érettségit is és jött a következő lépcső: a műszakvezetői státusz.
A gyárigazgatónak is sokat köszönhetek, mert végig támogatott és agitált, hogy tanuljak, az ő tanácsára jelentkeztem egyetemre, most vagyok túl az első féléven
– mesélte Ferenc, aki a Dunaújvárosi Egyetemre jár gazdálkodás és menedzsment szakra és már egy éve üzemvezető pozícióban dolgozik.
Ferenc közben a munka mellett újra beállt abba a csapatba, ahol a rászorulókat segítheti az élet nagy pályáján.
Édesanyám a harmadik ciklusban, már 12 éve cigány önkormányzati képviselő, így megvolt előttem a példa a társadalmi szerepvállalás felé is. Négy éve már én is képviselő vagyok és próbálok minél többet tenni a cigányságért
– így Ferenc, akinek a munkáját idén májusban egy kitüntetéssel is díjazták. A roma fiatalok és családok megsegítéséért, a cigány nyelv fennmaradásának elősegítéséért, Kiskunfélegyháza város roma közösségéért végzett munkájáért kapott városi kitüntetést.
Ferenc a Cigány Közösségek Szövetségének (CIKöSZ) is tagja lett, hogy még hatékonyabban, nagyobb térben juthasson el romákhoz és segítsen a problémákat feltárni, és a megoldások felé terelni azokat. Sokat járja az országot, adományokat gyűjt, és mint mondta, szeretne minél több közösséghez eljutni.
Először is a romáknak példaképekre van szükségük, olyan egyszerű és dolgos emberek történeteire, mint amilyen az enyém is. Persze fontos a kézzel fogható segítség, amikor munkát tudok szerezni roma társaimnak, a gyerekeknek mikuláscsomagokat vihetünk képviselőtársaimmal, de mégis a nagy munka a gyerekeknél kezdődik, ahogy mondtam, a példák felmutatása, hogy hová lehet eljutni tanulással, munkával
– emelte ki Ferenc, aki elmondása szerint gyakran szokta példának hozni az amerikai feketék történetét is, akiket rabszolgának hurcoltak az amerikai kontinensre és még 60 évvel ezelőtt is külön vécébe kellett járniuk és a buszon hátul kellett ülniük, mert más volt a bőrszínük.
De az ő társadalmukban is sok-sok példakép lépett elő, a legnagyobbaktól Mártin Luther Kingtől, Malcolm X. munkásságán át a névtelen aktivistákig bezárólag, és elérték, hogy megbecsült tagjai lehessenek a társadalmuknak. Nálunk nincs ilyen története a cigányságnak, nem kísérte olyan megkülönböztetés, rasszizmus, mint az afroamerikaikat, de én is találkoztam azért a cigány származásom miatt hátrányos helyzetekkel, egyszer például egy munkától estem el a felvételin, a szemem láttára írt rá egy C betűt a papírra az utolsó rostán az egyik kisfőnök
– osztotta meg a szomorú törtnetét velünk Ferenc, aki hozzátette, hogy ma már erőt merít ezekből az emlékekből is.
Tudom azt, hogy a cigányságnak nagyon sok értékes tagja van, akik hasznára lehetnek a magyar társadalomnak, csak el kell jutni hozzájuk, felrázni őket, motivációt adni és munkát a kezükbe, mert a roma közösség szerintem most leginkább attól szenved, hogy van egy nagyon szegény, hátrányos helyzetű rétege és egy kisebb számú tehetős rétege, de a kettő között, az a bizonyos középosztály nagyon hiányzik, kevesen vannak. A polgárosodás útját kell megnyitni a romák előtt
– véli Ferenc, aki úgy képzeli el a jövőjét, hogy ennek a folyamatnak a szerves része lesz ő is, a tudásával, munkakedvével, segítőkészségével. Az ifjú üzemvezető szerint a parlamentben kell még komolyabb képviseletet elérni, akár egy cigány párt vagy más szervezet segítségével, mert szerinte hiába van már 30 éve roma önkormányzat helyi és országos szinteken is, ha marakodásoktól hangosak a híradások és konkrétumokat nem sokat tudnak felmutatni.
Küldetésem az is, hogy valamit visszaadjak a társadalomnak abból, amit én is kaptam. És még több olyan fiatalra van szükség, aki csatlakozik ehhez a közösségi munkához. Szerintem érik már egy generációváltás a roma politikában, ahol képesek leszünk a munkánkkal megnyitni új utakat
– tette hozzá elmondva, hogy az oktatás területén kell kezdeni ezt a folyamatot, oda kell eljuttatni az üzenetet, ott kell lennie azoknak a roma példaképeknek, akik elmondják, felmutatják a diákoknak, hogy mi vár rájuk, ha tanulnak és dolgoznak. Ferenc végül idézte kedvenc mondását is: „Ahol az álmok véget érnek, ott kezdődik a valóság!”
