A környezettudatos vásárlás és étkezés mellett építkezni is lehet környezettudatosan, az így felépült házakat nevezik ökoházaknak. Az Xforest cikke nyomán bemutatjuk, hogy mit is takar ez a jelző, illetve miben tér el a passzív és aktív házaktól.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A passzívházakkal ellentétben az ökoházakra nem vonatkoznak szigorú minősítési eljárások, ezért az ökoházak fogalma még nem is rendelkezik pontos definícióval. Napjainkban az ökoház építésénél fontos:
- természetes alapanyagokat használnak fel: fa, vályog, agyag,
- élőmunkát és emberi erőforrást alkalmaznak,
- a cél, hogy megújuló energiaforrásokat használjanak az energiaszükséglet kielégítésére,
- az ökoház lényege, hogy környezetbarát, és könnyen, energiatakarékosan fenntartható.
Érdekes adalék, hogy bár az acél nem természetes anyag, de több forrás szerint ökoházaknak számítanak az acél könnyűszerkezetes házak is. Számítások szerint egy átlagos családi ház esetében, ha a teherhordó szerkezethez acélt használunk tégla helyett, akkor nagyjából 30-szor kevesebb súlyú anyag szükséges, és még a fánál is könnyebb, annak csupán a harmada kell az építéshez.
Ebből jól látszik, hogy környezettudatos építkezéshez az acélszerkezet kiváló választás, hiszen a szállításkor is és az előállításkor is energiát spórolunk.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="450" width="800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
És, hogy miben különbözik az ökoház egy passzív- vagy egy aktív háztól? A passzív házaknak szigorú minősítési rendszere van, amit a darmstadti Passive House Institute (PHI) fogalmaz meg. A passzív ház lényege, hogy lehetőleg ne kelljen fűtési technológiát alkalmazni. Amennyiben mégis elkerülhetetlen, akkor természetesen megújuló energiaforrást használnak.
Nagyon sok helyen olvasni, hogy attól aktív, mert több energiát termel, mint amennyit elhasznál. Ezt mind úgy kell megvalósítani, hogy a lehető legkorszerűbb megújuló technológiákat alkalmazva fedezzük a ház energiaigényét, amelyek manapság még elég költségesek, és megtérülésüket nehéz kiszámolni.
A napenergia használata egyre elterjedtebb, és sok kutatás bizonyítja hatékonyságát, ám a hőszivattyúk esetében a megtérülés még nem bizonyítható.
Miért legyen éppen ökoház?
A mai ökoházak küllemükben és megjelenésükben ugyanolyan modernek és otthonosak tudnak lenni, mint téglából épült társaik. Környezetükre kisebb hatással vannak, energiatakarékosságuk a legnagyobb előnyük, amivel csökkentjük az ökológiai lábnyomot, és még anyagilag is jobban járhatunk. Egy épület legerősebb környezetszennyező eleme a fűtése és hűtése. A tudatos építkezéskor már környezetbarát megoldások választása egyszerűsíti a kivitelezést, és hosszú távon anyagilag is megtérül, miközben védjük környezetünket.
Az ökoházak építésénél a természetes alapanyagok használata – mint a fa, kő, agyag, fű, föld, nád – mellett a ház formája is mérvadó, hiszen úgy kell kialakítani, hogy a legkevesebb legyen a hőveszteség. A természetes anyagok mellett a megújuló energiaforrásokhoz szükséges kialakítások kellenek. Egy könnyű acélszerkezetes ökoház fenntartása nagyjából harmadába kerül egy átlagos háztartáséhoz képest.
Egyelőre még azt kell mondanunk, hogy a kezdetekben több a beruházási költsége egy ökoháznak, mint egy hagyományos épületnek, ám manapság már ez is csökkenthető állami támogatásokkal, pályázatokkal, így a kezdeti befektetés hamarabb és könnyebben megtérülhet.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="600" width="800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az ökoházak is segítenek a zöld úton
Az Európai Bizottság elfogadott egy European Green Deal nevű javaslatcsomagot, melynek a lényege, hogy az EU éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikáját alkalmassá tegyék az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásnak legalább 55%-os csökkentésére.
- A bizottság továbbá egy nyílt fórumot is létrehozott, ahol az EU-tagok előállhatnak ötleteikkel, terveikkel az ökoházak építését illetően.
- A European Green Deal az összes EU-tagállamot arra sarkallja, hogy 2030-ra ezt a célt elérhessék.
- Ehhez a célhoz 35 millió épületet szeretnének renoválni, ahol már a megújuló energiákat hasznosítanák, és eközben legalább 160.000 munkahelyet teremtenének az építőiparban.
