Grosz Tamás hobbikertész növényei közül már bemutattunk néhányat olvasóinknak. A nagykörűi szakember ezúttal most egy könnyen termeszthető növényt, az új-zélandi spenótot ajánlja az érdeklődők figyelmébe.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az új-zélandi spenót energiában szegény, de vitaminokban és ásványi sókban rendkívül gazdag növény, az egyik legjobb zsírégető zöldség, melyet kevesen termesztenek kertjeikben. Előnye, hogy akkor ad bő levéltömeget mikor már a közönséges spenót átmegy magszárba.
Béta karotin-, B2-vitamin-, vas-, magnézium-és kalciumtartalma, valamint C-vitamin és foszfor is található benne. Kertjeinkben szerényen meg bújó, kevésbé termelt zöldségnövény.
Termesztése egyszerű
Félárnyékban is jól megterem, ezért akár szőlő vagy kisebb fák alá is ültethető. 25-30 fok körül érzi igazán jól magát, ilyenkor bőven kell öntözni.
A hideget nem tűri, 10 fok alatt nem vethető, mert fejlődése a hideg miatt megáll. Kifejezetten melegigényes, ezért hideg esős napokon a növekedése is megáll, borús időben nem virágzik.
Ajánlatos a magképződés miatt napos helyre is ültetni néhányat, mert magot egyébként nagyon késő hozna, és fagy előtt már nem érne be.
Vetése április elején esedékes. Ha egy körülbelül 1,5 x 1,5 méteres területet húsz centinként, váltó sorral beültetünk, az bőven fedezi egy család szükségletét.
Talajigény, magszedés
Mivel lágy szárú és 40-50 cm hosszúságúra is megnő, nem árt valamilyen tartószerkezetet építeni. A lusták hagyhatják e nélkül is, mert egymásra borulva is elég szépen növekedik, csak így nehezebb szedni. Érdemes visszacsipkedni a leveleit, mert akkor jobban bokrosodik.
A talajra nem igazán igényes. Kártevője nincs, gombás betegség sem veszélyezteti.
A magokat fagyok előtt érdemes leszedni. Ha nem szedjük, akkor jövőre saját magát elvet, így akár több évek keresztül is szépen díszlik.
Érdemes egy kevés nitrogént is juttatni a talajba, mert azt nagyon meghálálja.
Fogyasztása
A fiatal hajtásvégeket fogyasszuk, ízre alig tér el a hagyományos kerti spenóttól.
A főzeléken kívül készíthetünk belőle, pestót, lepényt, lasagna töltetléket, illetve minden olyan ételt, amit a közönséges spenótból készítenénk.
Segíti az emésztőmirigyek működését és a bélmozgást, így fogyasztása különösen hasznos.
Az új-zélandi spenót termesztésének további kulisszatitkairól és felhasználási módjairól Grosz Tamás szívesen ad tájékoztatást Facebook oldalán, vagy e-mailben a ragokamuvek@gmail.com címen.
