A fecskefélék családjából Magyarországon a füsti fecske (Hirundo rustica) tartozott a leggyakoribb és legismertebb madarak közé; számos versben feltűnik a régi falusi porták, állattartó épületek kedvesen csicsergő madara.
Nagyon jellemzőek hosszú szélső faroktollai. A legbizalmasabb fecskefaj, kötődik az emberhez. A farka mélyen villás. Épületeken költ. Vonuló, az európai állomány a telet Afrikában tölti. Szinte minden repülő rovart képes elejteni, melyek nem túl nagy méretűek.
Állománya meglehetősen ingadozó, amit leginkább a szélsőséges időjárás befolyásol. A füsti fecske gyakorisága, könnyű befoghatósága miatt a legtöbbet gyűrűzött madárfaj. Az őszi gyülekezőhelyeken egy este akár több ezer példányra is gyűrű kerülhet.
A molnárfecske (Delichon urbica) szintén kötődik az emberi építményekhez, az állattartáshoz viszont nem. Fészkét a házak külső homlokzatára építi. Zömökebb alkatú, felül acélkék, alsó fele fehér, faroktollai rövidek, enyhén villásak, felülről nézve a farok tövén fehér folt látható.
A partifecske (Riparia riparia) állománya nagyon hektikusan alakul hazánkban. Eredeti fészkelőhelyei a folyók által kialakított függőleges partfalak, ezek mellett gyakran megtelepszik homokbányákban is. Barnás színezetű, alsó része fehér, a nyak környékén egy barna szalaggal.
- Több fecskefaj is sárból építi fészkét. A tócsák mellől felszedett sárgolyókhoz mindig szednek valamilyen szálas anyagot (fűszál, széna, szalma), és azzal együtt építik be a fészekbe. A füsti fecske fészke felülről teljesen nyitott, csésze alakú. A molnárfecskéé ezzel szemben jóval védettebb, csak egy kis lukat hagy a bejáratnál – olvasható a Kapanyél oldalán.
- A fecskék a költési szezonra állnak párba, együtt nevelik a fiókákat. A füsti fecskénél viszont megfigyelték, hogy akad olyan hím, amely egyszerre két fészekalj nevelésében is közreműködik. A fészekaljak vizsgálatánál ugyanis kiderült, hogy a fészkek közel 40%-ában legalább 1 fiókának nem az az apja, aki neveli.
- A kedvesen csivitelő füsti fecske agresszióra is képes. Náluk a hímek kezdenek fészket foglalni. Beülnek a kiválasztott fészekbe és énekelve hívogatják a párjukat; másfelől jelzik a riválisoknak, hogy ők tartanak igényt arra a helyre. Nem minden évben építenek új fészket a madarak. Vannak kedvenc, szinte folyamatosan lakott fészkek, és vannak olyanok is, amelyeket csak egy alkalommal használtak. A favorizált fészkekben elképesztő csaták alakulnak ki.
- A kistestű énekesmadarak jelentős részére igazak azok a megállapítások, amiket a füsti fecskénél tapasztalhatunk. A fiókanevelés intenzitása nagyon gyors. Általában 4-5 tojást raknak a fészekbe 1 napos időközökkel, az utolsó lerakása után kezdődik a kotlás, amely nagyjából 2 hétig tart. A kikelt fiókák vakok és csupaszok. A szemük 4-5 napos korban kezd kinyílni, ezzel együtt kezdődik meg az intenzív tollasodás. A 8. napra a testsúlyuk eléri a kifejlett egyedekét, ezután még meg is haladja azt.
A sarlósfecske (Apus apus) szinte egész Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia nagy területén előforduló madárfaj, mely nevével ellentétben nem áll rokonságban a fecskefélékkel. Igazi fáradhatatlan repülő, szinte csak a költési időszakban száll le, éjjel is folyamatosan, nagy magasságban repül csapatokba verődve. Vonuló madár, a telet Afrika déli részén vészeli át, Magyarországon, az áprilistól szeptemberig tartó időszakban figyelhetjük meg.