Beton, kő, kavics…, utcákon, tereken, kertjeinkben. Ma sajnos divatos lett az életterünkből kiszorítani a természetet. Észre sem vesszük, hogy élettelen környezettel vesszük magunkat körbe. A madárcsicsergést, a rovar- és lepkeröptét, a nyugtató zöldet felcseréltük a rideg, ámbár kényelmes szürke kövekre.
Van szép teraszunk, ami könnyen takarítható, kevésbé “gazos”, de nem igazán nevezhető élő kertnek. Nincs benne zsongás és nincs benne természetes harmónia. És persze lehetne ezt másként is! Erről beszélgetünk Juhász Lillával.
A természet és a természetvédelem régóta szívügyed, aktívan tevékenykedsz ezen a területen, 2018-tól már Hollandiában teszed mindezt. Mi volt az, ami miatt meghoztad azt a döntést, hogy máshol kamatoztatod a tudásod és egy másik országban szeretnéd a fenntartható életmódra inspirálni az embereket?
Ha egy szóval kellene válaszolnom, akkor az a zöld. Mikor először Amszterdamban jártam, szó szerint elkápráztatott, hogy ott minden házon, ház előtt, a párkányokon virágokat, zöld növényeket láttam. Ott már akkor tökéletesen működött, beépült az emberekbe, hogy a természettel összhangban kell élnünk, és a vadméh – program keretében rengeteg méhbarát kertet alakítottak ki, illetve, akinek csak ablaka volt, az oda ültetett mézelő növényeket. Egyszerűen magával ragadott ez a fajta tudatosság, ahogyan itt élnek az emberek.
Talán helyzeti előnynek is nevezhetnénk, hogy Hollandia az éghajlati viszonyoknak köszönhetőn “zöld paradicsom”, a zöld legelőiről és virágmezőiről híres.
Ez így van, de itt is beindult a klímaváltozás, mint sok más nyugati társadalomban, felütötte fejét a “kövezzük le”, “szürkítsük be”, “legyen minden steril és minimál kertépítészeti stílus. Itt érdekes maga a szó is, kertépítészet, hiszen sajnos a kertészek lassan több járólapot, meg homokot tesznek le, mint növényt ültetnek. Mostanra viszont elindult egy intenzív zöldítés. Már a múlt évben drónokkal végignézték a Hollandia kis sorházainak kertjeit és azt látták egyre több a lekövezett. Például ahol lakunk, Purmerend újabb építésű részén a terület 60% volt szürke.
Hollandia az a hely, ahol a problémákra igyekeznek gyorsan, és ha lehet praktikusan, kreatívan reagálni. A felmérések és elemzések után így több projekt is kezdetét vette.
A klímaváltozás kapcsán a szakemberek, az ország vezetése is komolyan vette a tényeket és lehetséges következményeket. Egy lekövezett, kavicsozott felület például gyorsabban felmelegszik (napon 60 fok is lehet), ezáltal emeli a helyi mikroklíma hőmérsékletét is, ami még jobban fokozza a nyári hőséget. A széndioxid elnyelése a kőnek gyakorlatilag nulla, így hozzájárul a klímaváltozáshoz. A követ nem táplálja a víz, tehát csak elfolyik anélkül, hogy segítene a növényeknek, vagy épp felfognánk egy esővízgyűjtőbe, a szárazabb időkre. A természetből további területeket von el, ezáltal csökken a biodiverzitás, és a fajok kihalására is közvetetten, de rásegít például, hogy a rovarok nagymértékben pusztulnak. Ennek megakadályozásában játszott szerepet a buszmegállók zöldítése is.
Tavaly tavasszal el is indult egy országos kampány, “Szedd fel a téglát” néven. Mik az eddigi eredmények?
Tudni kell, hogy itt a járdák, a házak előtti részek és sok kerékpárút is kis téglákból vannak kirakva. Ez nagyon hasznos az esővíz elvezetés miatt, valamint az utak alatti munkálatok miatt is csak pár téglát kell eltávolítani és nem betont kell törni. Nos ezt használja ki ez a kezdeményezés is. A cél minél több téglát kiszedni és a helyére virágzó növényeket, gyomként ismert “gazokat” ültetni. Jelenleg több mint 1 millió téglánál járnak a számláló szerint. Ehhez az akcióhoz bárki csatlakozhat, aki érzi magában a “zöldüljünk” hangulatot, és ki-, illetve fel tudja szedni pár tégláját a háza előtt, vagy járólapját a hátsó kertben. Aki lakásban él, vagy bérlő, ők megbeszélhetik a tulajdonossal, társasház kezelővel, akik lehet pozitívan fogadják az ötletet. Mára már igazi verseny alakult ki a települések között is, hogy ki szedi fel a legtöbb követ, és így az önkormányzatok is beszállhatnak akár a közterületek zöldítésével is.
Itt Purmerendben például olyan akció van, hogyha igényled és a belvárosban laksz, akkor megcsináltathatod az előkerted. Igen, sajnos csak a belvárosban, bár ez is már nagy dolog, hiszen a belső részeken inkább az épületek játsszák a főszerepet nem a növények. Egy űrlapot kell kitölteni, megadva a vágyott előkert méreteit, majd kijönnek ellenőrizni, hogyan is lehetne megvalósítani azt. Aztán már csak a munkások kellenek akik kikapják a téglákat, lecserélik a homokot földre, te meg az ajándékba kapott kertészeti utalványból vásárolt virágaidat csak beülteted a megújult kiskertedbe.
A cél tehát minél több téglát kiszedni és a helyére virágzó növényeket ültetni. Milyeneket célszerű telepíteni a kertünkben, hogy az a beporzóknak, madaraknak is kedvezzen?
Először is sok vadvirágot, ami a környezetünkben nő és bírja az aszályos időjárást is. Ilyenek a cickafark, a levendula, mezei pipacs, búzavirág, de a pitypang, százszorszép is. Félárnyékos helyre piros és fehér árvacsalánt, ínfüvet is ültethetünk. Angolkertes hatást érhetünk el, ha prérikertet ültetünk kasvirággal, zsályákkal, különféle füvekkel. A lepkéknek barátcserjével, levendulával, pillangóvirággal, verbénával, esetleg nyári orgonával kedveskedhetünk. És ne feledjük a lárváikat sem, a legszebb lepkéink hernyói a csalán leveleit eszegetik.
A zöldítésnél fontos szerepet kapnak a kúszónövények is. Míg a borostyán, vagy vadszőlő, tapadókorongos, addig például a lonc, vagy akár a futóbab amellett, hogy könnyen kordában tarthatók a virágaikkal a vadméheket is segíthetjük. Mindemellett pedig árnyékolunk és hűsítjük a környezetet is a segítségükkel. Javasolt további virágok, melyeket szívesen látogatnak a rovarok: ernyős verbéna, szamárkenyér, díszhagyma fajok, ligeti zsálya, tűzeső, kaporlevelű ebszékfű, indás ínfű, gyapjas tisztesfű, őszirózsa félék, parlagi ligetszépe.
Az alábbi fotósorozat Lilla méhlegelős kertjét mutatja. Valljuk meg, példaértékű.
