Azt szokták mondani, hogy a kézi ásás a kerti munkák, az eredményes kertészkedés alfája és omegája, hiszen a talaj minősége, szerkezete, összetétele ezzel a tevékenységgel nagymértékben befolyásolható. De mi is történik az ásás folyamán a talajjal?
Elsődlegesen a levegő- és vízgazdálkodását javítjuk, állítjuk helyre, ami kihat a hő- és tápanyag-gazdálkodásra is. A föld fellazításával, átforgatásával a levegő, a víz számára átjárhatóvá válik a talaj, a növények gyökerei könnyebben találnak utat, mélyebbre hatolván stabilabban tudnak megkapaszkodni, és jobban, gyorsabban fejlődhetnek, nagyobbra nőhetnek, mivel könnyebben veszik fel a tápanyagokat
– mondta el a Sokszínű Vidéknek Megyeri Szabolcs kertészmérnök.
Az ásáshoz a legideálisabb az október-novemberi időszak. Az őszi ásással a talaj felső rétegében található szerves anyagokat beforgatjuk az alsóbb rétegekbe, közelebb kerülnek a gyökerekhez, a csapadék, a fagy, a szél mállasztó hatásának köszönhetően pedig tavaszra lazává, morzsalékossá válik a talaj, javul összetétele, szerkezete. Az összetömődött, keményre taposott talajt pedig az ásás által felcseréljük a jó szerkezetű alsó szinttel.
Meg kell említenünk további szempontokként, egyrészt, hogy az ásással gyomtalanítunk is, a talajba visszaforgatva természetes komposzttal látjuk el azt, másrészt sokat tehetünk a kártevőkkel szemben is. Ezeket az ásóval kiforgatva a madarak és más állatok könnyebben megtalálják, vagy a fagy pusztítja el őket
– tette hozzá a szakember.
Az őszi ásás során végezhetjük el a trágyázást is – amihez a legjobb az érett istállótrágya vagy a megfelelő összetételű és minőségű komposzt -, belekeverve a talajba, a tél folyamán a szerves anyagoknak lesz idejük a lebomlásra.
A trágyázással a kötöttebb talajokat morzsalékossá tehetjük, a homoktalajok összébb állnak, fokozódik a talaj vízfelvevő és megtartó képessége. A komposztnak még mindig nem tulajdonítunk kellő jelentőséget, pedig általa szintén nemcsak tápanyagot juttatunk ki, hanem talajmikrobáknak teremtünk életteret, javítjuk a föld szerkezetét, vízháztartását
– emelte ki Megyeri Szabolcs.
Mire figyeljünk az ásás során?
- Ne várjuk meg, míg fagyos lesz a föld, és azt se, ha annyira átázott, hogy a lábbelinkre és ásónkra ragad teljesen a talaj.
- Megfelelő méretű, jó kialakítású szerszámot használjunk, amit tartsunk tisztán, a megtapadó földet kaparjuk le róla.
- Igyekezzünk minél mélyebbre ásni (kb. 15-25 cm), de ügyeljünk, hogy ne túl nagy darabokat forgassunk meg egyszerre.
- A rögöket ne egyengessük el, ez az időjárás „feladata” lesz, s tavasszal, veteményezés előtt, csak gereblyézzük át a talajt.
- Legyünk óvatosak, ha fák, cserjék közelében dolgozunk, ne sértsük meg gyökereiket az ásóval.
- Ne siessünk, inkább kevesebbet, de azt jól és kedvvel végezzük, mint sokat rosszul és túlhajtva magunkat!
Az ősz az ültetés ideje is
De az ősz, nemcsak a talaj következő esztendőre való felkészítésének ideje, hanem az ültetéseké is: gyümölcstermőket és dísznövényeket egyaránt telepíthetünk ilyenkor.
Esetükben is fontos, hogy jól előkészített talajba kerüljenek, és megfelelően alakítsuk ki számukra az ültetőgödröt. Ne feledjük, hogy a munkálatokkal évekre befolyásolni tudjuk, hogy az elültetett növény optimálisan fejlődjön, növekedjen!
A gödör méretét illetően fontos, hogy az ültetendő növény földlabdájának másfél-kétszerese legyen, hogy a gyökerek akadálytalanul tudjanak terjeszkedni és tápanyaghoz jutni. Talán mondanom sem kell, hogy az ásás során talált nagyobb köveket, gyökereket távolítsuk el. Ha módunkban áll, akár már az ültetés előtt 1-2 héttel kiáshatjuk a gödröt, így biztosíthatjuk, hogy jól átlevegőzzön
– fejtette ki a kertész.
Megtudtuk, hogy a trágyának vagy komposztnak a mélyedés aljára kell kerülnie, vékonyan fedjük be földdel, hogy a gyökerek ne érintkezzenek vele közvetlenül, mert megéghetnek. A növény új helyén ugyanolyan magasra kerüljön, mint előző helyén volt, és vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a kérget, szárat a gödör betemetése során. A földet ajánlatos kicsit felkupacolni köré, ezzel a szélnyomástól és a fagyokkal szemben is védjük, a kitányérozást tavasszal végezzük el.
A szabadgyökerű gyümölcsfákat október 20. és március 20. között, fagymentes időszakban lehetséges ültetni, földlabdás, konténeres fák vagy cserjék a fagyos, hideg téli hetek kivételével bármikor ültethetőek. Az őszi hónapok azért is ideálisak, mert még a tél beállta előtt begyökerezhetnek új helyükön, így tavasszal már energiáikat a növekedésre, virágzásra, gyümölcstermésre fordíthatják
A kertész felhívta a figyelmünket arra, hogy amennyiben nem tudjuk azonnal elültetni a megvásárolt növényt – legyen az szabadgyökerű, földlabdás vagy konténeres – ne hagyjuk a gyökerét kiszáradni. Ugyanígy a telepítést követően, szintén ne feledkezzünk meg a megfelelő vízutánpótlásról.
A virágágyást mindenki látja és gyönyörködik benne, de senki nem látja az ásót
– tartja a mondás. És valóban, a tavaszi hagymások, de évelő virágok is ültethetőek az ősz folyamán, s tavasszal, jól végzett munkánk jutalmaként színpompás növények tehetik szebbé kertünket és örvendeztethetik meg lelkünket.
