Kertünk-Portánk

Csodaszép mesekertet gondoz a jogászból lett bútorfestő

Mivel nem igazán tudta kiélni kreativitását a szakszövegek fordításával, így a jogi pályáról egy nagyobb ugrással máris elszegődött asztalos inasnak, kitanulta a bútorfestést, ma pedig már nincs menthetetlen bútor számára, az 1500 négyzetméteres kertje pedig maga az éden. Ő Léránt Andrea, aki a rozsakertbutor nevű Instagram oldalon osztja meg pazar hangulatú fotóit kertjéről.

Az egyetem után néhány évig jogi szakfordítóként dolgozott, de mindig is érezte, hogy ez nem az ő világa.

Az elemi felismerést az hozta életembe, amikor úgy 15 éve részt vettem egy bútorfestő tanfolyamon, és innentől nem volt megállás. Elszegődtem egy asztalos mellé tanoncnak, akitől nagyon sok mesterségbeli fogást megtanultam. Így egészen reménytelennek tűnő bútoroknak is nekilátok

– monda Andrea, aki nagy megmentőként, és újrahasznosítóként jellemezte magát.

Galéria

Mikor lecsiszolok, szétbontok egy régi darabot, látom az előttem lévő generációk kéznyomát, sokszor egészen megdöbbentő feliratokat, gyönyörű kalligrafikus betűkkel írt leveleket lehet találni bútorokban. Legutóbb egy hagyaték került hozzám, miután szétbontottam a vitrin alsó részét, előkerült a nagypapa elrejtett ezüstpénze. A család utána elmesélte, hogy tudtak a létezéséről, de soha nem találták meg

– mesélte a bútorfestő, aki családjával egy Budapest környéki kis településen él, a bútorfestés mellett másik nagy szenvedélyüknek is hódol a férjével: mindketten néptáncoktatók.

A kert történetéről pedig megtudtuk, hogy a család 25 éve költözött a Gödöllői-dombság területére, egy teljesen üres telket vettek meg. Ez a vidék hagyományosan piacozásból élt, innen hordták az asszonyok portékáikat a budapesti piacokra eladni. Ez a terület is egykor krumpliföld volt.

Minden növényt én ültettem, szaporítottam a kertben. Lehetetlen feladatnak tűnt ekkora terület beültetése kezdetben, úgyhogy először a keretet teremtettem meg, körben vegyes sövényt ültettem, és a középső részt befüvesítettem. Így már volt egy alap, amire építeni tudtam, aztán évről-évre fogyott a gyepfelület, rózsa- és évelőágyások vették át a gyep helyét

– mutatta be a kertépítés folyamatét Andrea, aki szakfordítóként rendszeresen fordított német kertészeti magazinokat is, ott látott olyan kerteket, kertstílust, ami még 20 éve egyáltalán nem volt ismert Magyarországon: dúsan beültetett évelőágyások, kis íves sövényekkel határolt kertrészek.

Ma már szerencsére nagyon sok szép példa van itthon is, óriásit fejlődött szerintem a kertkultúra az elmúlt években

– tette hozzá. A rózsák iránti rajongását pedig egy kertészeti kiadvány indította el, itt látott először egy gömb alakú romantikus rózsát, aminek Raubritter a neve.

Ez volt az első rózsám a kertben, mára óriási bokor lett belőle. 20 éve még külföldről tudtam csak megrendelni, ma már szerencsére nagyon sok fajta kapható nálunk is. Mára közel 200 tő rózsa van a kertben és nagyjából hat héten keresztül tart a virágzásuk, ilyenkor június közepén, végén van a legtöbb virág. Az illatot pedig nem tudom leírni, már messziről érezhető.

A családi kert 1500 négyzetméter és mivel erdő mellett egy völgyben fekszik a telek, így a kertnek saját kis mikroklímája alakult ki, köszönhetően a rengeteg növénynek is. A kert végében folyik a Rákos-patak, ahol 2-3 fokkal hűvösebb van mindig. Sajnos a tavalyi volt a második nyár, hogy hetekre, hónapokra eltűnt belőle a víz. Ilyet a korábbi 20 évben soha nem tapasztaltak.

A célom az volt, hogy olyan növényekkel ültessem tele a kertet, amik jellemzőek a környékre, nem tájidegenek. Ezért először a környékbeli piacokon vettem a nénikéktől palántákat, csemetéket, hiszen ami náluk jól érzi magát, az nagy valószínűséggel nálam is szeretni fog. Azt szoktam mondani, hogy a kertem különlegessége, hogy nincsenek benne különleges növények. Szeretném azt megmutatni, hogy hagyományos parasztkerti virágokkal, nagymamáink kertjében található növényekkel is lehet különleges hatást elérni, szép kertet teremteni

– emelte ki Andrea, aki elmondta, hogy nem küzd feleslegesen teleltetést igénylő, különösen érzékeny növényekkel. Pár éve pedig szenvedélyévé vált az évelők magról történő szaporítása: amellett, hogy olcsóbb így növényhez jutni, sokkal nagyobb öröm is. Kasvirágokat, kúpvirágot, szarkalábat, iringót, haranglábat mind-mind szaporíthatunk magról.

Amikor arról kérdeztük, hogy mégis mennyi időt vesz igénybe ennek a csodakertnek a gondozása, Andrea úgy felelt, hogy meglepőnek tűnhet, de minimális energiaráfordítással működik a kertje.

A növényeket olyan sűrűn ültetem, hogy a gyomoknak esélyük sincs kinőni az ágyásokban. A teljes lefedettség miatt öntözni is kevesebbet kell, mert az összeboruló levelek árnyékolják a talajt. A másik titok a jó fajtaválasztás, ültessünk ellenálló fajtákat, így sokkal kevesebb gondunk lesz a jövőben. A lugasunkhoz a vesszőket Kárpátaljáról hoztuk, gyümölcsfáinkat pedig Erdélyben oltotta egy barátunk. Ő régi magyar fajták felkutatásával foglalkozik, járja fáradhatatlanul a templomkerteket, régi gyümölcsösöket. A gyümölcsfáink tőle vannak, permetet még sem a szőlő, sem a fák nem láttak soha.

Andrea a veteményeskertjében is ezt az elvet követi. Ásásmentes ágyásai vannak, a talajt soha nem forgatja, a kapát sorkihúzásra használja csak.

Az ágyásokat fűnyesedékkel, komposzttal takarom, így nem kell kapálni, és később szárad ki. Nem használok semmiféle permetszert, és műtrágyát, működik a kert biológiai egyensúlya. A természet sokkal bölcsebb mint mi, tudja mit kell tennie. Vannak tyúkjaim is, őket a termények betakarítása után ráengedem a teljes kertre, és tavaszig kint vannak. Rengeteg kártevőt összeszednek, mellette lazítják, és trágyázzák a talajt. Olvasom sok helyen, hogy gondot jelentenek a csigák, de szerencsére a kertemben még soha nem okoztak problémát.

És, hogy mit tartogat a jövő Andreáék számára? A családukban elég sok a hivatásos zenész, a Covid alatt kertkoncertekkel támogatták a fiatal művészeket, és a barátaik azóta is emlegetik ezeket az alkalmakat, így az elkövetkezendő időszakban szeretnék felújítani a kertkoncert sorozatot.

A kertben nagy átalakításokat már nem tervezek, bár tudjuk, hogy egy kert soha nincs kész, mindig változik. Lehet, hogy a felszámolt homokozót visszaállítjuk, 4 gyermekünk már megnőtt ugyan, de kisunokánk most ünnepelte a 2. szülinapját

– mondta mosolyogva Andrea, akinek a kertje a Kertvilág magazinban 2021-ben a tájkert kategóriában elnyerte az első díjat.

Kapcsolódó
Illatozó rózsakert a nyugalom szigete Solton
Ha egyszer valaki leül a fehér padra, magával ragadja a hely, kis időre kiszakadhat a rohanó világ fogaskerekéből.
Olvasói sztorik