Kertünk-Portánk

Elbűvölő angolkert született a gaztenger helyén

Milada Egrecká
Milada Egrecká
Milada platánfája alatt színpompás virágok nyílnak. A felvidéki hobbikertész szerint a növények már messziről felismerik a gondozójukat.

Milada Kosár Egrecká tanárnő a munkája mellett számos hobbinak hódol, énekel és fuvolázik egy amatőr akusztikus rockegyüttesben, nem mellesleg egy mesébe illő angolkertet gondoz. A kreatív hölgy zenész férjével és négyéves kislányával él együtt a felvidéki Nagymegyer város közelében, Bogya községben.

Minden kezdet nehéz

Milada szerint a kezdetek hasonlóak voltak más hobbikertész történetekhez – gizgazos, gyomokkal tarkított portán kellett nekikezdeni a területrendezésnek.

Szüleim vettek egy elhanyagolt telket, vad fákkal benőtt, göröngyös földje volt. Hosszas munkába kezdtünk. Először bekerítettük, majd kitakarítottuk az egészet. Emlékszem, akkor még birkák is legeltek nálunk. Azután eltelt 6 év és egyik nap közöltem a családdal, hogy én itt egy díszkertet fogok csinálni.

– mesélte Milada a Sokszínű vidéknek.

A tanárnőnek akkor még fogalma sem volt arról, hogyan kell elültetni egy növényt, a kert megtervezése pedig végképp ismeretlen terület volt a zenész számára. Elolvasott több könyvet is a témában, ötleteket keresgélt a magazinokban és az interneten. Tudni akarta, hogyan kezdjen neki a munkának.

Galéria

Apránként szépült a kert

Akkoriban még szűkös volt a családi büdzsé, ezért kezdetben csak egészen pici növényeket tudott beszerezni, ezekből kezdte a varázskert kialakítását.

A talaj egyengetése egy ásóval, lapáttal, gereblyével és egy talicskával történt. Hónapokon keresztül ezzel “játszadoztam”. Az egyik helyen domb volt, másik helyen mélyedés. Foltoztam. Hol itt hol ott szórtam el a fűmagot

– fejtegette a hobbikertész.

A telek fűnyírása egy-egy alkalommal 3 órát vett igénybe, ezért ágyásokat alakított ki a füves terület körül. Virágokra nem volt pénze, havonta egyszer vásárolt egy-két virágzó cserjét, majd ezek hajtásából újabb töveket szaporított, így szépen lassan bővítette a növényzetet.

Akkoriban nagyon felkapott volt a kavics, mellyel – a divatot követve – sajnos én is mindent beterítettem. Esztétikus volt és nem nőtt ki a gyom sem közte, pár évig „működött”, de annak ellenére, hogy rendszeresen tápoztam a növényeket, éhezni kezdtek. Itt ott előbukkantak a gyomok. Lényegében folyamatosan egy levélfúvó géppel futkároztam a kertben.

Az árnyas platán

Bár tetszett a kertészkedés a hölgynek, nyaranta szinte kibírhatatlan hőség tombolt az udvaron. Reggeltől késő estig a tűző nap uralta a portát, ezért Milada úgy döntött, a kert közepére ültet egy platánt. A problémás kavics nagyobb részét két éve eltávolította az ágyásokból, így végre teret kaptak a virágok.

Ma már Milada szerint az egyik legjobb döntés a kavics eltávolítása volt, míg a másik a platánfa ültetése. A terebélyes lomb lassan „vándorló” árnyékában nyáron néhány órára megpihenhetnek a közelébe ültetett növények.

A fának nagyon fontos a szerepe egy kertben – intimebbé varázsolja, oda vonzza a madarakat, energiát bocsájt ki, és persze megfizethetetlen a hűsítő árnyéka. Ennek ellenére sokan nem ültetnek fát, mondván, hogy sokat „szemetel”. A levelek viszont talajtakarónak is kiválók, hasznos tápanyagot szolgáltatnak

– fogalmazott a kertbarát.

Három éve Milada eltervezte, hogy haszonkerttel bővíti a mesés birodalmát. Nem akarta túl nagy területen termeszteni a zöldségeket és a gyümölcsöt, ezért bontott téglából 5 magaságyást épített.

Szeretem a megerőltető munkát, az ilyesfajta kihívásokat. Sokat olvastam róla milyen előnyökkel jár az ilyen típusú termesztés, és őszintén bevallom, fantasztikus termésünk van. Ráadásul a magaságyásoknak köszönhetően némi tapasztalatra tettem szert a kőműves szakmából, lehet, hogy később ennek még hasznát veszem.

Angolkert fás ligettel

A bogyai kert angolos, vidéki stílusú, a vázát tujafák, puszpáng, örökzöldek, virágzó bokrok és rózsák alkotják. A fák a telek délnyugati részében kaptak helyet, így biztosítanak a forró órákban árnyékot a növényeknek.

Három fenyő, két cédrus, egy vérszilva, egy platán, egy japán juhar zöldell, és két szomorúfűz kapott helyet a ház előtt. A színpompás virágok többsége évelő, többnyire szárazságtűrő, vagy félárnyékot szerető növények, melyek különböző időben virágoznak.

Az egyik ismétlődő elem a kertünkben a gömbölyűre vágott puszpáng, mely több helyen szegélynövényként is szolgál. Az utóbbi években felbukkant nálunk a kártevője, így többet kell foglalkozni vele, a rendszeres vegyszeres permetezés nélkül elpusztulna

– vázolta Milada.

Meghálálja a gondoskodást

A kert kialakításakor sokkal több időt töltöttem a kertben, mint manapság. A növények szaporítása, a folyamatban lévő munkák mellett rendseresen gondozni kellett a kertet. Jelenleg már csak egy órát igényel az egyszeri fűnyírás az ívelt ágyásoknak és az akadálymentes szegélyeknek köszönhetően

– fejtegette a kertész.

Míg maga a kert minimális időráfordítást igényel (némi metszést, tápozást, és hetente egyszer egy alapos locsolást), a gyep öntözése gondot jelent a hölgy számára, mivel nincs öntözőrendszer, slaggal és gyeplocsolókkal kell megoldani. A nehézségek ellenére hetente mindössze 8 órát vesz igénybe a tekintélyes méretű csodakert gondozása.

Milada Kosár Egrecká tanárnő úgy véli, az ember a természetben érzi magát igazán szabadnak. Ez a természet, lehet csupán egy lakótelepi erkély is, a legfontosabb, hogy vegyenek körül bennünket a növények.

A tanárnő megfogalmazásában a növény „érez minket”, már messziről megismeri azt, aki gondozza – és ez az energiacsere fantasztikus hatással van a lelkivilágunkra és az egészségünkre. A hobbikertész egy Monty Don-idézettel érzékeltette a természethez fűződő viszonyát.

“Mindig úgy tekintek a kertészkedésre, mint menekülésre, mint a békességre. Ha mérges vagy, vagy gondjaid vannak, semmi nem nyújt olyan vígaszt, mint a föld gondozása.”

A cikk fotóit Milada Kosár Egrecká adta a Sokszínű vidéknek.

Kapcsolódó
Varázslatos angolkertet épített a pilisszentkereszti kertészmérnök
A fiatal kertészmérnök hasznos tanácsokkal is szolgál a kertek szerelmeseinek.
Olvasói sztorik