Javulnak a folyóparti ökoszisztémák a Dráva több száz kilométeres szakaszán, írja az Origo.
Az ártéri ökoszisztémák Európa legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak, és ez alól a Dráva sem kivétel. A természetvédelmi és árvízvédelmi szempontok egyesítése rendkívül fontos a veszélyeztetett élőhelyek és az ott élő fajok számára
– mondta Branka Španiček, a WWF Adria projektmenedzsere.
Az öt országot (Ausztriát, Horvátországot, Magyarországot, Szerbiát és Szlovéniát) érintető adatfelmérések kiterjedtek a kavicszátonyokon fészkelő madarak közül a kis csérre, a küszvágó csérre, a billegetö cankóra és a kis lilére, de vizsgálták a meredek partban fészkelő jégmadarat, partifecskét valamint a méhfaló gyurgyalagok számát is.
Az eredmények még a természetvédőket is megdöbbentették: a Dráva mentén élnek Európa legveszélyeztetettebb madárfajai, s ezek állománya folyamatosan csökken. A populációkra és az élőhelyekre egyaránt vonatkozó adatgyűjtés szerint a vízimadarak élőhelyét leginkább a gátak és töltések építése fenyegeti.
Az elmúlt harminc évben drámaian csökkent a partifecskék állománya a Dráván, mára ez a madár veszélyeztetett státuszú és a kihalás szélére sodródott többek között az emberi tevékenység, a vízerőművek, a töltések, a terjeszkedő mezőgazdaság, és a rovarirtó szerek túlzott használata miatt.
Fotó: Pixabay.comA természetvédők új drávai mellékágakat nyitnak meg, eltávolítják és módosítják a parti kövezést és sarkantyúkat, valamint megőrzik az árapasztó területeket és a természetesen meredek folyópartokat. Ez a munka jelentősen javítja számos veszélyeztetett élőhely és faj helyzetét is.
A klímaváltozás egyértelmű nyertese a méhfaló gyurgyalag. A madárvilág egyik legszínesebb fajának állománya az utóbbi évtizedben növekedésnek indult a Dráva mentén, hasonlóan Európa többi részéhez. Populációjuk egyértelműen emelkedik.
Hasonlóan szerencsésnek számít a jégmadár is. A Drava Life vízimadár cselekvési tervének adatai alapján Európában 97 500-167 000 párra becsülhető a számuk.
Kiemelt kép: Pixabay.com
