Szlovénia hegyvidéke számtalan csodát rejt az oda látogatónak, szépsége vitathatatlan. Maguk a szlovének azt vallják, hogy a Jóisten cserébe azért, mert elfelejtkezett népükről a teremtéskor, a legszebb földdarabbal kárpótolta őket, amely azóta is a hazájuk. Bár a szépség szubjektív, a világon pedig rengeteg csodálatos hely van, ám a gyönyörű erdőkkel borított Szlovénia biztos, hogy helyet kap köztük.
Szlovénia hegyeit elsősorban karsztosodó mészkő alkotja, amelyet a víz nagyon jól tud alakítani. Főként igaz ez a Dinári-hegység hegyeire: számtalan barlang, búvópatak, dolina, polje található a hegyek belsejében. A gyönyörű vidéket kisebb-nagyobb hegységek, dombságok szabdalják, amelynek köszönhetően kialakult a vadregényes és festői táj, amely egész Szlovéniát jellemzi. A hegyek vagy hófehérek, vagy szürkék, vagy vöröses színben izzanak a nap fényében, és hatalmas mészkőfalak törnek a magasba, ami nagy kihívást jelent az extrém sportok kedvelőinek is.
Mindenfelé mély szurdokok, hatalmas barlangok, a hegyek belsejéből előtörő patakok, folyók üdvözölnek, olykor látványos és szemet gyönyörködtető vízesésbe váltanak. A legszebb látnivalókhoz tartozik a Slap Savica vízesés, a Vintgar-szurdok és a Bohinji-tó is, ráadásul ezek mindegyike a világhírű és igazi turistamágnes Bledi-tó 10 km-es vonzáskörzetében található. Aki meseországot keresi, annak elég átmennie nyugatra a határon, Szlovéniában lépten-nyomon megtalálja. Matricás rendszerük van, ha egyszer megvettük a 15 eurós, 1 hetes matricát, többet nem kell megállnunk, irány hát a természeti csodák birodalma!
A hegyvidéki éghajlaton a Bohinji-tó az egyik legszebb hegyvidéki tó Szlovéniában, a Triglav Nemzeti Park területén található, így könnyen összekapcsolható a Vintgar-szurdokkal, vagy a közelben lévő Bledi-tóval is a megtekintése.
Slap Savica és Bohinji-tó
Szlovénia legnagyobb és talán legszebb tava, a festői szépségű Bohinji-tó a Júliai-Alpok szívében egy hajdani gleccser vájta szépséges völgyben fekszik. A tavat minden évszakban élmény körbesétálni, illetve nem messze a tóparttól ered a Száva folyó is egy fantasztikus vízeséssel.
A tó délnyugati sarkában fekszik Ukanc település: ha itt tesszük le az autónkat, akkor egy 21 kilométeres körtúrát tehetünk, ennek során érintve a Száva forrását és vízesését is, valamint a tavat is megkerülhetjük.
Ukanc 560 méter magasan fekszik, a Koča pri Savici háztól egy erősebb kaptató beiktatásával eljutunk egyik fő látnivalónkhoz, a 78 méter magas Savica-vízeséshez (Slap Savica). A forrás tengerszint feletti magassága a vízesés lábánál 894 m.
A sziklarepedésből előtörő Száva-forrás és egyben vízesés Szlovénia egyik leglátványosabb zuhataga: a komor Komarča (Komma-szikla) 1294 m magas oldalából fakadó víz az utánpótlását részben az 500 méterrel feljebb fekvő Fekete-tó (Černo jezero) kiterjedt karsztos területéről nyeri. A Komarča egyébként zord hely: 1987-ben egy szélvihar letarolta az egész hegyoldalát, 2004-ben pedig egy hatalmas tűzvész pusztított itt.
A forrás-vízesés pár kilométer után belefolyik a Bohinji-tóba. Érdekessége, hogy 1916-ban az osztrák-magyar hadsereg katonai vízerőművet létesített a Savicán, az isonzói front hátországának energiaellátása céljából. Amikor a Savica elhagyja a tavat, már Sava Bohinjka a neve, Bled közelében, Radovljicában pedig egyesül az északról érkező Sava Dolinkával, innen kezdve pedig már Száva a folyó neve.
A legenda szerint, amikor az Úr a világot teremtette, és földet osztott az embereknek, elfeledkezett egy kisebb csoportról, akik csöndesen vártak. A türelmükért és szerénységükért cserébe Isten úgy döntött, hogy nekik ajándékozza a föld legszebb részét, amit magának tartogatott. A terület azóta a Bohinj névre hallgat, ugyanis a Boh szó szlovénül Istent jelent.
A Bohinji-tó nevéhez egy másik legenda is kapcsolódik. A mítosz szerint a Bohinji-tó partján élt Aranyszarv (Zlatorog), a kecskebak, akinek vérétől gyógyító virág terem, és szarva a völgy titkos kincsesládájának a kulcsa. A kecskének szobrot is emeltek a tó partján.
Vintgar-szurdok
Tengerpartja is van Szlovéniának, bár nem vetekedhet a szomszédos Horvátországéval, hegyi tavai viszont kristálytiszták, sokan a csodájukra járnak a gránithegyek ölelésében megbúvó kis szépségeknek. A Vintgar-szurdok Bledtől 6–7 km-re északra fekszik. A szurdokot Szlovénia legnépszerűbb természetes jellegzetességei között tartják számon. 1600 méter hosszan folyik rajta keresztül a Radovna folyó, mely a 16 méter magas Šum-vízeséssel hagyja el a szurdokot. Ez Szlovénia legmagasabb folyami zuhataga.
A Vintgar-szurdokon áthaladva olyan érzése támad az embernek, mintha nem is a Földön járna, mert annyi itt a csoda. A víz hűsítő csobogása, a kellemes vízpára, az árnyat adó fák, a sziklák, a folyó fölé magasodó viadukt, a szurdokot lezáró csodaszép vízesés, amelynek az aljában fürödni is lehet és kell is, hisz ennyi víz látása után az ember érezni is akarja a földöntúlian tisztának tűnő víz érintését. Ha Szlovéniába utazik, és csak egy helyre mehet el, ez legyen az!
Története
Jakob Žumer és Gorje Majorja térképészek és Benedikt Lergetporer fényképész fedezték fel a szurdokot 1891 februárjában egy szerencsés véletlennek köszönhetően. A Radovna folyó vízszintje egy időben alacsony volt, így kutatásokat indítottak Blejska Dobrava irányába Spodnje Gorjéban, ekkor találtak rá a meseszép szurdokra, ahová a folyóvíz szökött. A felfedezés után építési bizottságot alapítottak, és 1893. augusztus 26-án nyílt meg első ízben a Vintgar vízesés- és szurdokvölgy a látogatók számára. Több híd és gyalogosútvonal is létezik, mindegyik meseszép.
Bledi-tó és a híres bledi krémes
A bledi-krémes elsősorban szokatlanul nagy méretéről nevezetes, legalább kétszerese a mi hagyományos krémesünknek. Formája és íze hasonlít a többi közép-európai krémeséhez, leginkább a mi nosztalgia krémesünkre emlékeztet ez utóbbi, annak ellenére is, hogy a rétegződése más. Készül hagyományosan vaníliás ízben, tejszínréteggel a tetején, de csokoládés is kapható.
Itt a környéken nincs olyan kávézó vagy étterem, ahol ne lehetne kapni ezt a pár eurós nyalánkságot. 1953 óta készítik a Hotel Park szálloda cukrászatában, és az elmúlt bő 60 évben 12 millió fogyott belőle – ha hinni lehet a statisztikának.
Templom a szigeten
A népi legenda úgy tartja, hogy a szigeten Živa ószláv istennő szentélye állt a mai barokk templom helyén. Harcok törtek ki a keresztények és a pogányok között, mikor is a szentély elpusztult. Az emberek pedig új templomot emeltek.
Jellegzetes nevezetessége a 1534-ből való és a templom főhajójában elhelyezett, “kívánságot teljesítő harang”-ja, Franciscus Patavinus padovai mester műve. A legenda szerint a bledi várban élt egy fiatal özvegyasszony, Poliksena, aki egy kis harangocskát öntetett a sziget templomába a férje emlékére. Egy rettenetes vihar elsüllyesztette a csónakot a haranggal és a csónakosokkal együtt, és még ma is hallani az elsüllyedt harang hangját a mélyből. Halála után a pápa egy új harangot küldött a templomba a bledi szigetre. Aki háromszor megszólaltatja ezt a harangot, és hisz Istenben, annak teljesül a kívánsága.
A szigeten ma is tartanak esküvőket, és a hagyomány szerint a vőlegénynek a több száz lépcsőfokon az ölében kell felvinnie a menyasszonyt a templomig, ha azt akarja, hogy boldog legyen a házasságuk, és szerelmét is ezzel a tettel bizonyíthatja jövendőbelijének. A meredek lépcsősort elnézve már az első próbatétel kiállása sem kis tett a házaspár részéről, de a kölcsönös bizalomnak mindenképp a tanútétele, no meg persze a leendő férj izomerejéé is.
Kiemelt kép: Dubóczky Krisztina
