wikimedia commons
Mozaik

Összefog Európa, indul a beporzók felmérése

Fontos, hogy az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről megfelelő mennyiségű és rendezett információ váljon elérhetővé.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz az európai beporzók hatékonyabb és rendszerezettebb feltérképezése céljából induló SPRING monitoringprogramban, ami tizenkilenc kutatóintézet együttműködésében megvalósuló hiánypótló projekt, írta meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat weboldala.

A rovarok szerepe jelentős mind az ökoszisztémák, mind a gazdaság szempontjából. A vadon élő virágzó növények csaknem 90 százalékának beporzása legalább részben az állatoktól függ, és e növények több mint 75 százalékának beporzókra is szüksége van ahhoz, hogy a fennmaradásukhoz szükséges jó minőségű magot teremjenek, és magas hozamot érjenek el.

Kapcsolódó
Előcsalogatta a napsütés a legkorábban megjelenő lepkéket
Rejtőszíne miatt szinte lehetetlen észrevenni.

Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről megfelelő mennyiségű és rendezett információ váljon elérhetővé. Ezt a célt szolgálja az Európai Bizottság kezdeményezésére indult SPRING projekt.

Annak ellenére, hogy számos faj fontos szerepet tölt be a beporzásban, a köztudatban eddig a mézelő méheken és néhány pillangón kívül kevés rovar kapott figyelmet. Mivel azonban egyre világosabbá válik, hogy beporzók nélkül komoly károk fenyegetik az ökoszisztémákat és a gazdaságot, a társadalmi és a politikai szférában is fokozott érdeklődés övezi őket.

A legtöbb érintett fél egyetért abban, hogy több információra van szükségünk az európai biodiverzitás állapotára vonatkozóan. A beporzók uniós szintű felmérése hamarosan új lehetőségeket fog teremteni

– mondta Josef Settele, az UFZ biodiverzitás-kutatója.

A koncepciót egy nemzetközi szakértői csoport dolgozta ki 2020-ban, és a most induló projekt a tervek szerint 2023-ig elvégzi az ebben javasolt módszertanok tesztelésének egy részét.

A már sok európai országban működő lepkemonitoringot fogjuk mintaként használni a beporzók felmérésére

– magyarázta Josef Settele. Németországban például 2005-ben indult el az a citizen science projekt, amelynek keretében az önkéntesek meghatározott útvonalakat járnak be a nyári hónapokban, és feltérképezik az észlelt lepkéket. Ugyanezt az elvet alkalmazzák a lepkék előfordulásának felmérésére minden évben Európa számos más országában, köztük Magyarországon is.

wikimedia commons

Dániában, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában még nem működik hasonló program, a SPRING elindulásával azonban idén tavasztól kezdetét veheti a „lepkevadászat”. A helyi természetvédelmi szervezetekkel, egyesületekkel együttműködve a projektcsapat először önkénteseket és koordinátorokat keres az egyes országokban, majd az ott előforduló fajok azonosítására fajhatározó anyagokat fejleszt vagy fordít le.

Európa virágait azonban nem csak a lepkék porozzák be, más rovarcsoportok valójában sokkal nagyobb szerepet játszanak ebben a folyamatban. Ezeket is figyelemmel kíséri a program.

A projektben részt vevők országonként legfeljebb 24 vizsgálati területen különféle módszereket alkalmaznak a beporzók sokféleségének felmérésére. Például a pillangók megfigyeléséhez hasonlóan az önkéntesek meghatározott útvonalakon térképezik fel a vadméheket és a zengőlegyeket is. A kutatók azt is megvizsgálják, hogy a beporzók diverzitása mennyire hatékonyan mérhető különböző módszerekkel.

wikimedia commons

A pillangók megfigyelésével kapcsolatos tapasztalatok alapján a projekt szakemberei bíznak abban, hogy – egy kis gyakorlással – az amatőrök is sok lepkefajt meg tudnak különböztetni. Ez azonban bizonyos esetekben nem olyan egyszerű, például csak Magyarországon közel 700 vadméhfajt különböztetünk meg, köztük a poszméheket is. Kevesen tudják ezért magabiztosan azonosítani a fajok nagy részét. Ennek megváltoztatása érdekében a projektcsapat a méhek legalább bizonyos csoportszintű azonosítását segítő online anyagok kiadását és képzések szervezését tervezi. Emellett egy olyan mobilalkalmazás kifejlesztését is célul tűzték ki, amely képfelismeréssel képes legalább néhány rovart faj szerint azonosítani.

A SPRING projekt kétéves módszertani tesztelési munkáinak befejezése után remélhetőleg „élesben” is kezdetét veheti a beporzó rovarok széles körű monitorozása, melynek segítségével Európa jobb áttekintést kaphat a beporzóiról. A kutatók célja, hogy a legtöbb európai államot bevonják a megfigyelési programba annak érdekében, hogy pontosan azonosítsák azokat a területeket, amelyek még fejlesztésre szorulnak a beporzók helyzetének felmérése és védelme terén.

Kapcsolódó
Drámaian csökken a beporzó rovarok száma
A becslések szerint a pillangók 53, a bogarak 49, a méhek 46, a legyek 25 százaléka halhat ki az elkövetkező években.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.