Akár 10 centiméteresre nőtt állatokkal is találkozhatunk. A hímek vörösesbarna, agancsszerű rágója közel olyan hosszú, mint a fej és az előtor együtt, így 3-10 centiméter hosszúak. A nőstények jóval szerényebb méretekkel rendelkeznek, 2,5-5 centiméteresek, a rágójuk normál méretű, viszont az elülső lábszáruk szélesebb és erőteljesebb, mint a hímeké.
Elsősorban erdős területeken, tölgyesekben, kötött talajú, fáj legelőkön és pusztákon élnek szarvasbogarak, de parkokban is megtalálhatók. Az Alföldön a folyómenti tölgy-kőris-szil ligeterdő maradványfoltjaiban helyenként gyakori, a Tiszántúl más részein azonban csak szórványos.
A nőstény elhalt, beteg tölgyfák, korhadó tuskók mélyébe ássa magát és ott rakja le a petéit. A lárvák eleinte hajszálgyökerekkel, később elhalt gyökerekkel táplálkoznak. Júniusban bábozódnak és csak egy évvel később bújnak elő a talajból. Fejlődésük általában öt év, de enyhébb telű területeken három év is lehet, táplálékhiány esetén viszont akár hat évre is kitolódhat.