Miközben a fehér gólyákról szinte mindent tudunk – hazai költésükről, őszi vonulásukról és többnyire afrikai telelésükről is rendszeresen szólnak a híradások –, méltatlanul keveset hallunk viszont a fekete gólyákról.
E tény miatt sem véletlen, hogy a féltve óvott madarak életével e tájegységben foglalkoznak tudományos megközelítésben is a legtöbbet. E folyamat részét képezte, hogy a Gemenc Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület együttműködésének eredményeként a szakemberek 2015-ben két fekete gólyára – Beára és Jenőre –, 2016-ban pedig Zoltánra szereltek GPS alapú műholdas jeladót, mellyel nyomon követhető a madarak mindenkori tartózkodási helye.
Expedíció a jeladók felkutatására
A kutatók és a madárbarátok szomorúságára 2015. október közepére valószínűleg Bea és Jenő is elpusztult: Bea ismeretlen okból, Jenő pedig valószínűleg áramütést szenvedhetett. Jeladóik napokig egy helyről küldtek adatokat, majd elhallgattak. 2016 májusában a program szakmai irányítói – Dr.Tamás Enikő Anna és Kalocsa Béla – vállalkoztak arra, hogy felkeresik a jeladók által küldött utolsó helyszíneket. Expedíciójuk sikeres volt, mindkét jeladót sikerült felkutatni és működésképes állapotban hazahozni.
A két kutató útjáról videó is készült:
Gemenc Zrt. weboldalán látható műholdas követő szerint a fekete gólya 2016 októberében a Közép-afrikai Köztársaságból adott utoljára jelet tartózkodási helyéről, de azóta 2017. február 14-ig nem lehetett semmit tudni róla.
A madarat 2016. június 23-án a fészekénél fogták be, majd a jeladó felszerelése és a gyűrűzés után fészkelő helyétől mintegy 150 m távolságra engedték szabadon. A madár a jelölést követően gemenci táplálkozó helyeket látogatott, majd szeptember 20-án indult útnak. ADr. Tamás Enikő Anna főiskolai tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének vezetője oktatói munkája mellett hivatásszerűen foglalkozik természetvédelmi tudományos kutatásokkal, melyek részét képezi a fekete gólyák életének vizsgálata. Őt kérdeztük, mit lehet tudni Zoltánról?
Sajnos a jeladó hosszú ideig nem működött – említette érdeklődésünkre a kutató. – Zoltán esetében reménykedtünk, hogy csak térerő nem volt azon a helyen Afrikában, ahol hónapokra nyoma veszett. Október 22-én adott korábban jelet, február 14-re azonban előkerült, újra érkeztek tőle koordináták. Valószínűleg az elmúlt hónapokat olyan térerő mentes területen töltötte, ahonnan a GSM adó nem tudott jelet továbbítani. Hamarosan várjuk, hogy hazaindul.
Dr. Tamás Enikő Anna azt is elmondta: remélik, hogy az idei szezonban ismét lehetőségük nyílik hasonló projektre. Sajnos két jeladó nagyon kevés – ugyanakkor drágák, és időnként meghibásodnak –, a gólyáknak pedig még sajnálatosabb módon sokkal nagyobb a halandóságuk, főleg vonulás közben, mint azt egy átlagember feltételezné.
Mi pedig szorítunk azért, hogy Zoltán egészségesen visszaérkezzen gemenci fészkébe…
Címfotó: Wikimedia Commons