Tíz évvel ezelőtt a kis falu olyan volt, mint a többi az ország északkeleti csücskében: a fiatalok a jobb kereset reményében elköltöztek az alig ötszáz lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről, Hernádszentandrásról.
2010-ben Üveges Gábor polgármester kezdeményezésére vágtak bele uniós támogatással az új projektbe: a településen ökogazdálkodást létesítettek, innen ered termékeik márkaneve és az egész létesítmény elnevezése: BioSzentandrás.
Mindenképpen olyan projektben gondolkodtunk, ami infrastrukturális fejlesztésnél sokkal több, mert az mindig olyan lélek nélküli. Hogyan lehetne az itt élőknek hosszú távú megélhetést találni, és valódi közösségfejlesztést megvalósítani úgy, hogy közben ők is közelebb kerülnek egymáshoz, hogy a falu újra lüktessen? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ
– magyarázza Üveges Gábor.
Nyilvánvaló volt, hogy a régi dolgok nem működnek. Nem vethetjük be megint az összes földet gabonával, mint harminc évvel ezelőtt, amikor még létezett a termelésre épülő feldolgozás és állattenyésztés. Ugyanakkor, mivel elképesztően jó talajadottságaink vannak, az is egyértelmű volt, hogy a mezőgazdaság lesz a kulcs. Találtunk egy pályázatot, sikerült 28 millió forintos EU-s forrást szereznünk a terveinkhez. Világosan elmondtam az embereknek, hogy egy hosszú távú, közös vállalkozás felépítésébe kezdünk, és vagy rááldozzuk több év kitartó munkáját, vagy menthetetlenül elveszünk a süllyesztőben – fűzte hozzá a polgármester.
A 2.5 hektárnyi területen folyó vegyszermentes biokertészetben elsősorban szezonális zöldségeket, gyümölcsöket termelnek, és az ezekből készített kézműves termékeket árusítják kezdettől fogva.
Az ökogazdaság vezető kertésze három éve Balla Orsolya, aki szívesen mesél BioSzentandrás jelenéről és a lehetséges jövőjéről, a terveikről és a vágyaikról.
Tájökológiát és természetvédelmet tanultam, ugyanakkor Ausztráliában és Ázsiában is dolgoztam gazdálkodásokban, biokertészetekben. Igaz, ott a klíma más, de ez most kapóra is jön a klímaváltozás miatt, hiszen egyre több növénybetegség honosodik meg nálunk is, ami korábban ismeretlen volt. Növényorvosnak tanulok, gasztrobotanikát, ami nagyon fontos lesz hamarosan, egyrészt a már említett éghajlati változások miatt is, másrészt sokat segít a biogazdálkodás fenntartásában is, hisz egyre több ismeretem lesz arról, hogyan lehet a kártevőket növénytársítások révén elriasztani. Például a bazsalikom és a paradicsom nemcsak ízvilágában egészíti ki tökéletesen egymást, de a fűszernövény távol tartja a kártevőket is a zöldségtől
– tájékoztat a vezető kertész.
A gazdálkodás arra is fel akarja hívni a figyelmet, hogy épp eleget szennyeztük a környezetet, a növényeket, a földet, ideje ezt abbahagyni. Példát mutat arra, hogy vegyszermentesen is lehet, sőt igazán csak így lehet hosszú távon egészséges, minőségi terményeket előállítani.
A biogazdaság az alapvető zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket termeszti, de van néhány különlegességük is, például a josta, ez az egresből és feketeribizliből keresztezett ízletes, kiemelkedően magas C-vitamin tartalmú gyümölcs, vagy a legkülönlegesebb terményük, a mexikói egérdinnye. Kinézetre olyan, mint egy görögdinnye, csak picike, az íze pedig az uborkáéhoz hasonlít. Főleg éttermeknek szállítanak belőle, hisz a fine dining gasztronómia egyre inkább teret nyer nálunk is.
A fűthető polikarbonát házban különböző palántákat nevelnek télen, ezeket bárki megrendelheti, sőt kérésre meg is mutatják az érdeklődőknek, hogyan tud akár a panelben is, a balkonon paradicsomot vagy egyéb zöldséget-gyümölcsöt saját magának megtermelni.
A kertészet mindennapjai
Téli időszakban a munkások nem jönnek minden nap, ilyenkor egy kicsit rápihennek a főszezonra. Amikor viszont jönnek, nyolckor kezdenek és dél körül már mennek is haza. Ezen a héten már mindennap itt vannak, előkészítik a fóliasátrakat az ültetésre, illetve a kinti területeket is a már korán vethető zöldségek számára. Ezen felül végzik a palánta-nevelést, vetnek, pikíroznak, locsolnak, amikor pedig megrendelésük van, frissen leszedik a zöldségeket, nagy gonddal válogatva, hogy egyetlen lyukas vagy sérült levél se kerüljön például egy baby-levélmixbe.
Nyáron korábban kezdenek, hatra jár mindenki, mivel a nagy hőség miatt a zöldségszüretet a kora reggeli órákban célszerű kezdeni, és még kell, hogy idő maradjon a gyomlálásra, az ágyások tisztítására, és ha a fóliákban is van munka, azt is a kora reggeli órákban végezhetik csak el.
Oda kell figyelni a biológiai növényvédelemre és a tápanyag visszapótlására is a talajban, vadon gyűjtjük a csalánt és a zsurlólevelet, valamint a kert területéről a fekete nadálytő leveleit, és ezekből áztatással állítjuk elő a bio permetszert, vagy beöntözzük vele a növényeket
– tudjuk meg a főkertésztől.
Déltől már nemigen lehet megmaradni a tűző napon. Még a megfelelően biztosított folyadékmennyiség mellett sem.
Amikor az időm engedi, én is besegítek nekik az áruszedésbe és a területtisztításba, vagy a paradicsom kacsolásba-kötözésbe, és van, hogy én is túlzásba esem. Egyszerűen nem tudom abbahagyni a munkát, előfordult hogy napszúrást, hőgutát kaptam. A munkával járó minden nehézség ellenére is szívesen dolgozik itt mindenki. Jó baráti társaság alakult ki a dolgozókból, és tényleg olyanok vagyok, mint egy nagy család
– mondja Balla Orsolya.
Munkában pedig nincs hiány. Orsi ellenőriz, rendelést vesz fel, e-mail-eket válaszol meg, kreatív termékfejlesztésen gondolkozik, besegít a feldolgozó üzem munkájába, segít a rendezvényszervezésben, csoportokat fogad, kertbemutató túrákat tart, megtervezi a vetésforgót, a vetések időpontjait, beszerzi a szaporítóanyagokat. Unatkozni nem lehet itt, az biztos.
Fotó: BioSzentandrás
Ami már megvalósult
Tavaly például paradicsomból mintegy 4000 kg-t termelt a kertészet, azért a számadat, hogy nagyságrendileg el tudjuk képzelni a kapacitásukat. Jut ebből az éttermeknek, ahová rendszeresen szállítanak, ahogy a miskolci Szimbiózis Alapítvány sérült gyermekeinek az étkeztetéséhez is hozzájárulnak.
Gyakorló kertként és mintagazdálkodásként is funkcionál a gazdaság, jönnek ide csapatépítésekre cégektől, de tavaly a pesti Waldorf iskola regionális gimnáziumából is érkeztek gyerekek eltanulni a kertészkedés csínját-bínját. 10. osztályban két hét kötelező kerti gyakorlatot töltenek Hernádszentandráson az Iskolaprogram keretében.
De nemcsak az ellazulni vagy a kertészkedni vágyók jönnek ide, de azok is, akik tanácsot kérnének egy hasonló ökogazdaság gyakorlati megvalósításához. Önkormányzatok képviselői keresik fel őket, hogy mutassák meg saját példájukon az átállásos gazdálkodást, ők pedig boldogan adnak szaktanácsokat, ahogy iskolákba, óvodákba is mennek, ha hívják őket, és segítséget kérnek gyakorló kertek létrehozásához az Iskolakert Program keretében.
A tervek
Egyelőre csak növénytermesztést folytatnak, de tervezik az állattenyésztést is. Népszerűek az interneten is megtalálható és megrendelhető termékeik is, télen főleg a különféle zöldségkrémeket, a lekvárokat, egyébként pedig a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, a fűszernövényeket keresik a vevők.
Tervezem a baromfik mellet néhány indiai futókacsa beszerzését is, hisz nagyon hasznos jószágok, minden csigát, tetűt, lárvát, pajort megesznek, még a földből is kiszedik őket. Nem véletlenül hívja a népnyelv csigaevő kacsáknak őket.
– osztja meg velünk gondolatait Orsi.
A kis falu kiváló példát mutat a többi, hasonló gondokkal küszködő településnek. Szívesen osztják meg minden érdeklődővel tapasztalataikat, az önkormányzatokat pedig szaktanácsadással segítik. Az a vágyuk, ami mellett kiállnak és széles körben hirdetik, hogy egyre több magyar település valósítsa meg – akár az ő példájuk nyomán és a segítségükkel- a környezetkímélő ökogazdálkodást.
Kiemelt kép: Facebook/BioSzentandrás
