Virágzó vidékünk

Ma van a Magyar Természet Napja: íme hazánk három Európa Diplomás kincse

A természet ezer színével tárul elénk. Május 22-én egyetlen napig ünnepeljük meg mi is.

Május 22-e a biológiai sokféleség világnapja, mi magyarok azonban ezen a napon a Magyar Természet Napját is ünnepeljük, immár ötödik alkalommal.

E jeles nap arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet a hazai természeti értékekre, arra, milyen csodás kincseket rejt hazánk, amiket védeni, óvni kell.

A három hazai legnagyobb civil szervezet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország még 2014 decemberének közepén aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy megerősítse a hazai természetvédelem helyzetét, ennek szerves része volt a Magyar Természet Napjának megalapítása, melyet 2015. máj. 22-én ünnepeltünk első ízben.

MTI Fotó: Bugány János

Hazánk csodálatos értékekkel rendelkezik, s legalább egy napon az évben, május 22-én kifejezetten a magyar természeti értékekre gondolunk és védelmükre összpontosítunk.

Többek közt arra a három területre, melyek megkapták a védett területek számára adható legmagasabb európai díjat, az Európa Diplomát. Jelenleg 26 ország 70 területe büszkélkedhet ezzel a kitüntetéssel, hazánkban három terület érdemelte ki az elismerést.

Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei

A Tihanyi-félsziget Magyarország egyik legváltozatosabb, legattraktívabb tája, így nem csoda, hogy 1952-ben itt jött létre hazánk első tájvédelmi körzete. Értékes növény- és állatvilággal rendelkezik, ritka fészkelő madara a füleskuvik, a száraz pusztafüves lejtősztyeppekben pedig több szubmediterrán ritka, védett növény, így például a vetővirág, az őszi csillagvirág, a borzas szulák, a hártyás galambbegy is megtalálható.

MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Tihany nemzetközi hírneve azonban mégis az egyedi földtörténeti múltjának köszönhető. 

A néhány millió éve itt működő tűzhányók után rengeteg vulkáni por és törmelék rakódott le itt, melyek az időjárás munkájának köszönhetően rendkívül változatos formát mutatnak. Jó példa erre a Szélmarta-sziklák.

Fotó: facebook/Claus Clausmann

Ugyancsak fantasztikusak az Európában egyedülálló gejzírkúpok, melyek akkor jöttek létre, mikor az utóvulkáni hatásra feltörő hévforrások vizéből kicsapódott az oldott mész, kova és dolomit. Ezek kőzetté alakulva rakódtak le, így hozva létre a csodás sziklaképződményeket.

Ipolytarnóci ősmaradványok

Fotó: Facebook/Ipolytarnóci Ősmaradványok

Budapesttől 140 kilométerre található kontinensünk egyik leggazdagabb, a nagyközönség számára is megtekinthető ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye.

7 millió éves famatuzsálemek, melyeken nem fogott az idő vasfoga
Az ősmaradványok ma Ipolytarnócon láthatók.

A terület legfontosabb ősmaradványai:

  • cápafogakkal hintett tengerparti föveny – ahol eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki,
  • szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái – a világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét őrzik itt,
  • egzotikus növénylenyomatok – több, mint 15 ezer levéllenyomat található a területen,
  • ősvilági élőlények lábnyomai – 11 gerinces állatfaj, többek között ősorrszarvú, őz, szarvas félék, ragadozók és madarak 3 ezer lábnyomait fedezték fel a környéken,
  • a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok.
Ősi lény lábnyoma Fotó: Facebook/Ipolytarnóci Ősmaradványok

Szénás-hegycsoport

A Szénások dolomit hegyeit a Budai-hegységben az 1800-as évek vége óta az egyik kiemelkedő jelentőségű hazai természeti területként tartják számon. Flórájának legértékesebb növényfaja a ritka pilisi len, amely az egész világon csak a Kis- és Nagy-Szénás lejtőin fordul elő.

Pilisi len Fotó: Facebook/DINPI

Nagy-Szénás szigorúan védett természeti terület, fő tömege két alacsonyabb és egy magasabb dolomitkúpból áll. A hegy oldalában két kis barlang található, a Nagyszénási-barlang és a Nagyszénási-sziklaüreg. Csodálatos kilátás élvezhető a tetejéről.

A Kis-Szénás 431 méter magas hegycsúcs a Budai-hegység északi részén, a Nagy-Szénás tömbjében. Növényzete igen értékes, ritka növényfajok élőhelyéül szolgál.

Fotó: Facebook/Pilisi Len Látogatóközpont

A Szénások állatvilága igazán sokszínű, ez főleg annak köszönhető, hogy a növénytársulások is változatosak: a bükkösöktől a nyílt sziklagyepekig sokféle élőhely állatai népesítik be a területet. Megtalálható itt sok egyéb között a fűrészlábú szöcske, a a vonalkás földibagoly, a keleti rablópille, azonban az állatvilágból értékei közül leginkább a gerinctelen állatvilág emelkedik ki.

Fotó: Facebook/Pilisi Len Látogatóközpont
Ma van a Magyar Természet Napja - Ismerjük meg az ország hét csodáját
Május 22. világszerte a biológiai sokféleség világnapja is egyben.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Farkas Melinda

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik