Mórahalmon valóban a lábaink előtt hever Magyarország

Szegedtől karnyújtásnyira néhány éve újabb turisztikai különlegességgel gazdagodott az alföldi Homokhátság amúgy sem egyhangú vidéke, egy szabadtéri makettparkkal.

A mórahalmi Mini Hungary Park a nemzeti emlékezet és kultúra parkja, célja élményszerű oktatással bemutatni az egész Kárpát-medence magyar vonatkozású épített örökségeinek jelentős részét, és a tudományos ismeretterjesztés mellett a belföldi turizmus fejlesztéséhez hozzájárulni. Jelenleg a makett park komoly és sokrétű fejlesztés alatt áll, hogy a kor követelményeihez és kihívásaihoz illeszkedve tudja fogadni az idelátogató vendégeket.

Túristvándi vízimalom, az Országház, Jáki-templom és a Hajósi pincesor, Petőfi Sándor 200 éves szülőháza – hungarikumok és helyi értéktárak, épített kulturális örökségeink féltve őrzött kincsei egy helyen. 

Magyarország leghíresebb épületeinek 1:25-ös arányú makettjei között sétálhatunk a Mórahalom mellett kialakított parkban. A makettek több hazai műhelyben láttak napvilágot, a felhasznált anyagok tekintetében pedig egyaránt találkozhatunk fém, fa, műanyag, avagy hungarocellből készült makettekkel is.

Lássunk egy kis ízelítőt néhány hazai építészeti különlegességünkből!

Az Országház

Magyarország legismertebb és méltán leghíresebb épületét a 1896-ban a Millenniumra építették Steindl Imre tervei alapján, ténylegesen azonban csak néhány évvel később vehették birtokba a képviselők. A világ egyik legszebb parlamentjét neogótikus stílusban álmodta meg az ekkor már idős mester, aki nem érte meg az épület ünnepélyes avatását. Hófehér mészkőből faragott csodálatos, részletgazdag szobrok, kecses fiatornyok, és egy égbe nyúló, gyönyörű kupola ékesíti a pesti Duna part gyöngyszemét. A makettpark talán legszebb darabja az épület gazdagon díszített, kicsinyített mása.

Az aradi városháza

Arad városának központjában a városháza tömbjét Lechner Ödön tervezte az Osztrák-Magyar Monarchia korában, amikor még Erdély és a Partium Magyarországhoz tartozott. A méltóságteljes épület ma is eredeti funkciójának megfelelően működik, rajta a neoklasszicista stílus fegyelmezettsége és a neoreneszánsz könnyedebb vonalvezetése szépen harmonizál egymással. Főhomlokzatát egy néhány évvel később ráépített, díszes óratorony koronázza, melynek 54 méteres magasságával akkoriban a nagyváros legmagasabb épülete volt.

A hajósi pincesor

A Kiskunság homokjának dombvidékén kiváló borszőlők teremnek, melyek nedvét többek között a Kalocsától 20 kilométerre fekvő Hajós község hűvös pincéiben érlelik már több mint két évszázada. Hajóson a 20.század elején készültek a műemlék jellegű, vályogfalú présházak. Egy 1935-ben készült írásos összesítés szerint Hajóson 1812 holdon termesztettek szőlőt, jobb években 30 ezer hektoliter bort is tároltak a pincékben. Jelenleg többek között Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres és Chardonnay borokat készítenek a sváb származású gazdák.

A Pannonhalmi főapátság

Pannonhalma nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik kiemelkedő jelentőségű egyházi és szellemi központja, a bencések tanító rendjének nagy hagyományokkal bíró hazai fellegvára. Az 1996-ban az UNESCO Világörökség részének nyilvánított főapátság megalapítása Géza fejedelem nevéhez fűződik, falai között ma is Magyarország legrégebbi iskolája, a 996-ban alapított Pannonhalmi Bencés Gimnázium működik. Tizenharmadik századi temploma mellett impozáns könyvtárépülete is kiemelkedő építészeti értéket képvisel.

A soproni Tűztorony

A Tűztorony eredetileg több célt szolgált, a városhoz közeledő idegen katonái csapatok és előkelőségek érkezését jelezte, a középkorban gyakori városi tűzesetek észlelésére, valamint arra az esetre, ha idegenek bort akartak behozni Sopron területére. A soproni toronyőrök 1829-ig városi zenészek is voltak. A torony alapja római kori, a fenti, reneszánsz körerkély az 1676-ban a városban pusztító tűzvész után készült el. Fölötte a torony négy oldalán óralap látható, és az egészet rézkupola zárja. Ennek lámpásán a kétfejű sas szobra a Sopronban egykor lezajlott koronázásokra emlékeztet. Több száz éves változatos históriája során többször vált a tűz martalékává, de a soproniak mindig újjáépítették.

Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön

Az eredeti parasztház 1780 körül épült, a háromosztatú, vert falú, nádfedeles alföldi ház jellegzetes típusa. Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőháza 1880 óta tekinthető meg, a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében Jókai Mór író nyitotta meg a nagyközönség előtt. A szülőház Magyarország első irodalmi emlékháza volt, jelenleg udvarán áll a világ első köztéri Petőfi-szobra.

Túristvándi vízimalom

A Tisza felső folyásánál egyes források szerint már a 14. században álló malom épület Mária Terézia korában minden bizonnyal gabonát őrölt. Hasonló szerkezetből akkoriban több tucat működött Magyarország területén, a szélmalmok és a szárazmalmok mellett igen elterjedt volt egészen az 1800-as évek végéig. Túristvándiban ma műemlék jellegű épületként funkcionál a ma is működőképes, fából épült vízimalom.

Szabadka városháza

A makettpark legifjabb tagja a határ túloldalán fekvő Szabadka fő jelképét ábrázolja. Az aradi városházához hasonlóan a délvidéki város szecessziós stílusú városháza épülete is a dualizmus korában épült, 1908 és 1912 között. A Zsolnay-cserepek színezte magas manzárd tetővel és a város háztetői fölé magasodó  76 méter magas tornyával uralja a városképet. A dekoratív szecesszió, a magyaros stílus ékes példája rokon vonásokat mutat a kecskeméti Cifra palotával és a szegedi szecessziós palotákkal (Reök-palota, Gróf-palota), valamint az Iparművészeti Múzeum épületével. A magyaros stílus jellegzetessége a népművészeti elemek és a klasszikus szecessziós, növényi motívumok szintézise, melynek pompás példája a szabadkai városháza.

Mórahalom gyógyfürdője és lovas színháza mellett a város vendégeinek mindenképpen megéri felkeresni a város határában épült, töretlenül fejlődő, látványos Mórahalmi Makett Parkot, ahol Magyarország számtalan építészeti kincséről kaphatunk érdekes ismereteket.

Kiemelt kép: minihungary.eu