Virágzó vidékünk

Lelke van a nagyszülők megmentett parasztházának

Az igényesen felújított téti porta vendégházként működik.

Amikor úgy döntöttünk, hogy felújítjuk ezt a házat, mindenki azt kérdezte: megéri ez nekem? Én azt mondtam, mindegy, megéri-e vagy sem, a lelkemnek szüksége van rá. Most is többet vagyok ott, mint az új építésű házunkban, annyi emlék fűz hozzá gyerekkoromból

– mondja Farkas Gábor, aki a Sokoróalján, a Kisalföld délkeleti peremén fekvő Téten a nagyszülei parasztházát megmentve gyönyörű vendégházat alakított ki és üzemeltet a feleségével, Anitával.

A ház valamikor 1905 és 1910 között épülhetett, a felújításkor 1903-as, 1904-es téglákat találtak. Az ötvenes évekre elhagyottá vált, később az erdészeté lett, ekkor építették hozzá az istállót. Farkas Gábor nagyszülei szolgálati lakásként használhatták, a rendszerváltáskor vásárolhatta meg Gábor Németországban élő keresztanyja, így a család tulajdonába került.

Amikor a miénk lett, nem befektetésnek szántuk, az érzelmi oldal volt a fontos, hiszen sok időt töltöttem a nagymamámnál, a fiam pedig erdésznek tanul. Gyerekként, amikor gombát szedtünk, az erdészek nézték át őket ebben a házban. Mások lebontották volna, és egy lelketlen valamit építenek a helyébe, egy kockaházat, amiben semmi fantázia nincs. Ennek a háznak viszont van lelke

– mondja Farkas Gábor, aki az út túloldalán lakik a családjával.

Nem látszik az orgonától a kisalföldi falu 11 éves kántora
Videón a mesebeli ötödikes kisfiú, aki éppen eléri a hangszer pedáljait.

Nyaranta szívesen járják az országot, az Őrséget is látták. Egy ilyen nyaraláskor jött az ötlet, hogy természetes anyagokból visszaállítsák eredeti állapotába. És ha már megvan, akkor miért ne adják ki?

A leginkább olyan vendégeknek örülünk, akik értékelni tudják, akikkel le tudunk ülni beszélgetni. 2013 után kezdődött a felújítás, és minden szög úgy van beverve, ahogyan én szerettem volna. A régi házakhoz régi fortélyok tartoznak, a falat sem muszáj teljesen simára lehúzni, ezt tudták, akik itt dolgoztak. Hivatalosan az ősz óta működik vendégházként. Az udvaron kemencét is építettünk, autentikus módon, régi Esterházy téglákból, agyagból, homokból. Ez egy igazi, lélegző kemence. Ha a vendégnek van rá igénye, lehet benne sütni vagy éppen bográcsozni, hiszen állatokat is tartok, télen pedig a disznóvágás kuriózum itt.  A régi istálló most közösségi tér

– mutatja be a régi parasztbútorokkal váró, fagerendás mennyezetű portát a házigazda.

Igényesen felújított igazi parasztház, ez önmagában élményt jelentett

– írta róla egy vendég.

Fotók: Facebook.com/pg/magorvendeghaz

Tüneményes porta lett a dédszülők egykori parasztházából
A parádi ház őrzi a régmúlt értékeit és építészeti hagyományait, egyben tiszteleg a felmenők élete előtt.
Olvasói sztorik