Balaton. Velencei-tó. Fertő-tó. Néhány a Dunántúl tavai közül, melyeket senkinek sem kell bemutatni. Természetesen ezeken kívül is számtalan gyöngyszem található hazánkban, felsorolásuk lehetetlen lenne. Van amelyikben fürdeni, másokban horgászni érdemes, és akad olyan is, amelyiknek jó egy kicsit sétálgatni a partján.
Hazánkban több mint 3000 tó található, ezeknek jelentős része mesterséges. Mi most öt dunántúli gyöngyszemet mutatunk be. Olyan gyöngyszemeket, amelyek partján télen-nyáron jó egy kicsit andalogni.
Öreg-tó, Tata
Tata városában található az ország legrégebbi halastava, a mesterséges eredetű Öreg-tó. Még a honfoglalás előtt, az Által-éren épített völgyzárógát segítségével készült, s többek közt a Tatai vár védelmét szolgálta.
A közel 250 hektáros tó külön vonzereje, hogy Európa egyetlen olyan városi tava, melyen az őszi és téli hónapokban vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket. Ha másért nem, az ő látványukért mindenképpen érdemes télen is ellátogatni a partra, de a tó magában is megérdemel egy látogatást az év minden szakában.
A tó látványának leginkább meghatározó és legnagyobb eleme a Tatai vár, mellette található az Esterházy-kastély, de megéri megnézni Keresztelő Szent János-szobrot is, ami a tó vizében a hattyúpihenő sziklán áll.
A gyerekeknek különösen élvezetes a homokos parton szaladgálni, vagy nézni a vízben élő madárfajok egyedeit. A tavat körbe lehet sétálni, aki erre vállalkozik, 8 kilométeres sétára készülhet a város ölelte öreg hölgy körül.
Gébárti-tó, Zalaegerszeg
A Gébárti-tó egy mesterséges tó Zalaegerszeg északi részén. Két patak felduzzasztásával jött létre. 1979-ben adták át, nevét pedig egy eltűnt középkori településről kapta. Maga a tó patkó alakú, körülvéve sétára kiválóan alkalmas, nagyszerű parkokkal, sétautakkal. Rengeteg a kikapcsolódásra a lehetőség, és nem csak azoknak, akik sétálni akarnak, a vizisportot kedvelők, és a horgászok is megtalálják a tónál a számításukat. Ezeken kívül a Gébárti-tónak igen hangulatos, kiépített strandja is van, ami a félszigeten várja a fürödni vágyókat. Odajutni két úton is lehet, az egyik egy kedves gyaloghíd, ami a tó jobb oldali ágán ível át. Nem csak a kétlábúak, de négylábú kedvenceik is fürödhetnek a tónál, mivel a tavon kutyastrand is üzemel.
A patkó déli csücskében áll a Kézművesek Háza, amire mindenképpen érdemes időt szánni. Kívülről a népi építészeti forma elevenedik meg, de a ház belül sem okoz csalódást. Csoportokat és egyéni látogatókat egyaránt fogadnak, lehet tanulni ékszerkészítést, korongozást, szövést, nemezelést is, az udvaron pedig kovácsműhely működik.
Deseda-tó, Kaposvár
Hazánk leghosszabb mesterséges tava Kaposvártól északra található. A 8 km hosszú és 26 km kerületű Deseda-tavat 1974-ben duzzasztották fel a Deseda-patak vízéből. Ideális kirándulóhely: nem csak csodaszép, de az aktív kikapcsolódást kedvelőket is számtalan élmény várja itt. Nyáron lehet strandolni, fürdeni, hajókázni, télen pedig a korcsolya szerelmesei találják meg a számításuk. A horgászok sem maradnak kapás nélkül, a Deseda-tó elismert horgászparadicsom.
Nem csak sétálni lehet a tó környékén, hála a megépült kerékpárútnak csaknem az egész tó körbebiciklizhető aszfaltozott kerékpárúton. A környező erdőket, és az egész gyönyörű környéket meg lehet tekinteni a tó nyugati oldalán épült kilátóból. Az északi oldalon félszigetként benyúlik a tóba az arborétum, amit 2001 óta egy hídon keresztül lehet megközelíteni. Itt az északi oldalon találhatók különböző tanösvények, játszóterek, 2017 ősze óta pedig egy kisebb „lombkoronasétány” is várja a látogatókat.
Vadása-tó
A Vadása-tó valójában két tóból álló mesterséges tóegyüttes neve, ami négy hektáron, csodaszép természeti környezetben, az Őrség szívében fekszik. Egyben természetvédelmi terület is, és az Őrségi Nemzeti Park jó járható turistaútjai is itt futnak össze. Kedvelt üdülő- és horgászhely. Vizét 12 forrás táplálja. A déli, nagyobb tó három, az északi egy hektár területű. Átlagos mélysége 1,8 méter .
A Vadása patak vízének felhasználásával 1968-ban kezdték a helyiek kiépíteni a tavat, Hegyhátszentjakab település határában. Elnevezése pedig onnan ered, hogy sok volt a környéken a róka, ezek lyukakat ástak a patak mentén, így lett vad-ásta a patak, aztán Vadása a tó.
A tó ma már nemcsak a megyében, hanem országszerte ismert és kedvelt, szívesen keresik fel kirándulók, fürdőzők, és természetesen horgászok is. Az egyik tavat ők élvezhetik, a másik a fürdőzők paradicsoma. Persze az sem marad hoppon, aki sétálni vagy kerékpározni szeretne – az idilli környezet ezekre is kiváló lehetőséget nyújt.
Városligeti csónakázótó, Ajka
Tatához hasonlóan a város ölelésében található a mesterségesen létrehozott ajkai Csónakázó, vagy hivatalos nevén Városligeti-tó is. Bár jóval kisebb, mint a fentebb felsorolt társai, mégis említésre – és megtekintésre méltó. Könnyed sétával körbejárható, hiszen területe nem nagy. Külön élvezetet nyújtanak a parton álló hatalmas szomorúfűzfák, és a füvön tanyázó vadkacsák, akik az emberek közeledtére sem rebbennek fel.
A könnyed séta után egy fahídon lehet bejutni a tó közepén lévő kis szigetre, amelyet Fekete István emlékére hoztak létre. Minden idők egyik legolvasottabb magyar írója ugyanis 1928 és 1941 között Ajkán élt. A szigeten áll Fekete István bronz mellszobra, mely Borsos Miklós alkotása, emellett helyet kaptak itt az író állatregényeinek főhősei: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér és Vuk, a róka. A szobrokat Samu Katalin készítette, és minden idelátogató nagy kedvencei.
A park egyik végén található egy játszótér, és egy kőből készült szoborcsoport is, ami Ajka várossá avatásának 50. évfordulójára készült. A 9 rész Ajkát és a kistérség nyolc települését szimbolizálja.
Kiemelt kép: Országalbum/HLEV
