Virágzó vidékünk

Eszményi madárparadicsommá változtatták a Baksi-pusztát

Facebook / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság / Puskás József
Facebook / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság / Puskás József
Ezerszám vonzza a madarakat a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.

Látványos eredményt hoztak a vízmegtartás és vízkormányzás érdekében végzett beavatkozások a Baksi-pusztán – írta a Kiskunsági Nemzeti Park.

A Baksi-puszta az Alsó-Tisza-völgy és a Homokhátság peremzónáján, Csongrád-Csanád vármegyében, öt település – Baks, Csanytelek, Ópusztaszer, Pusztaszer és Tömörkény – külterületén helyezkedik el. Teljes egészében lefedi a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, így országos védettséget élvez és a Natura 2000 hatálya alá is tartozik.

knpi / Puskás József

A puszta egy része a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, a vonuló madarak rendkívül fontos állomása.

Tavasszal elsősorban partimadarak – főleg godák, cankók – alkotnak itt nagy csapatokat, míg ősszel a vadludak és a darvak a jellemzők. Fészkelő- és táplálkozóhelyként is jelentős, rendszeres vendég többek között a gólyatöcs, a gulipán, a nagy goda és a cigányréce.

Galéria
knp.hu / Puskás József

Február eleje óta közel 100 hektárt öntött el a víz a zsilipek szabályozásával, ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb a madármozgás. Rengeteg nyári lúd, nagy lilik, tőkés réce, csörgő réce és bíbic érkezett a pusztára.

Tavaly október végén történt meg a műszaki átadás a Baksi-puszta vízviszonyainak javítását célzó, Európai Unió által finanszírozott LIFE-projektben. A kiemelt jelentőségű madárélőhely területén töltéseket erősítettek meg, zsilipeket építettek és csatornát számoltak fel, mindezt a vízmegtartás és vízkormányzás érdekében.

knp.hu / Puskás József

A Baksi-pusztán háborítatlanul megmaradt, jó állapotú szikes- és löszgyepek, valamint közéjük ékelődő kisebb kiterjedésű szikes mocsarak, nádasok, ritkás, ligetes facsoportok találhatók. A puszta nyílt vizű tómedreiben a víz megőrzése alapvető fontosságú a tavak szikes jellegének megtartását szolgáló sófelhalmozódási folyamatok működése miatt, valamint a környező területek növényvilága, és a hozzájuk kötődő állatvilág érdekében.

Facebook / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ifj Turny Zoltán

A puszta vizeinek szabályozására épült Büdös-széki főcsatorna a terület védetté nyilvánítása óta már nem vezeti el a vizeket, ám számos kisebb csatornával együtt alkalmas a napjainkban vízhiányossá vált medrek vízpótlására.

Tavaly a Büdös-széki csatornában 5,7 kilométer hosszan a fél mederszelvényre kiterjedő kotrást végeztek, emellett két meglévő, jó állapotban lévő átereszt kézi erővel tisztítottak meg. 450 méter hosszan egy tájsebként jelenlévő, használaton kívüli csatorna betemetése is megtörtént.

A projekt során hat zsilip épült újjá, és egy teljesen új zsilip is készült a Büdös-széki főcsatornába becsatlakozó Vesszősi-csatorna torkolatánál. Az elvégzett beavatkozásoknak köszönhetően visszatartható a víz a Vesszős-székben, és a terület függetleníthető a Büdös-széki csatornától.

Kapcsolódó
Fél évszázad után költ ez a madár a Csaj-tavon
Ritka, de nagyon pozitív esemény.
Olvasói sztorik