Nagyszerű dolog, ha megvalósulnak az álmaink, pláne, ha általuk hivatásunk és életünk harmóniába kerül egymással. Beke Mari számára ez akkor adatott meg, amikor Budapestről elköltözött vidékre. A Bonis-Bona Nemzet tehetségeiért díjas művészetpedagógus, író Mindszenten szeretett bele egy hangulatos parasztpolgári házba.
A rajztanár az évszázados házat felújíttatta, majd megtöltötte élettel. A mindszenti Bárkai ház hajdanán egy módosabb parasztpolgári család otthona volt, ma alkotóház, vendégház és a kis város kulturális palettájának értékes színfoltja. A ház jelenleg a Mindszenti Városvédő és Szépítő Egyesület közgyűléseinek is méltó helyet biztosít.
Kreativitás és elhivatottság
A tanárnő Szegeden a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai iskolában 1-8. osztályos tanulókkal foglalkozik. Művészetpedagógiai munkásságának szerves része a tanítás mellett a módszertani könyvek készítése, melyekben a tanítványaival közös alkotómunkát dokumentálja és közvetíti. A kreatív pedagógus eddig hat könyvet publikált.
Jelenleg kiadás előtt áll a következő könyvtervem, melynek témája a cirkusz. A Világszááám! című kötet egyik felét fogyatékkal élő gyerekekkel kiviteleztem. „Másik életem” pedig a mindszenti BÁRKA”i” alkotó- és vendégház kialakítása, működtetése, programjainak szervezése, élettel való megtöltése
– mesélt a kihívásokról Beke Mari a Sokszínű vidéknek.
Módos parasztgazda otthona
A szemet gyönyörködtető mindszenti ingatlan legalább 155 éve épült, a Második katonai felmérés térképein már szerepel (1819-1889). Építtetőjének a Bárkai családot tartják, a mindszentiek éppen ezért “Bárkai ház”-ként emlegetik. Mióta a pedagógus megvásárolta a házat, már vendégül látta a család leszármazottját, Bárkai Ibolyát is, aki itt született.
A dísztégla lábazat, az ablakok és az ajtók körüli gyönyörű kirakás a tehetősebb portákra volt jellemző a környéken. A Bárkai ház vert falú, 60-70 centiméteres falvastagsággal, melyhez hatalmas belmagasság társul. 2,5 méter magas, polgári jellegű ablakai különleges hangulatot kölcsönöznek a háznak. Érdekesség, hogy csupán a homlokzati ablakok és ajtó hatalmas, a tornácra már hagyományos, kisebb méretű „parasztablakok” és alacsony ajtók nyílnak.
A módosságra utal az is, amit édesanyámtól hallottam. Elmondása szerint a gazda feleségének volt egy lábbal hajtós varrógépe, ami akkoriban nagy dolognak számított. A gazdasszony ezen tanította a helyi lányokat varrni. Édesanyám lánykorában itt sajátította el ezt a tudást, az 1940 körüli években. Egyébként, egyedülálló a ház tornácszerkezete is, amely szerencsére őrzi eredeti állapotát
– mondta a tulajdonos.
Hagyományos mesterségek
A mindszenti édesanya gyermeke, Beke Mari már a fővárosban született. Az ingatlant 2009-ben vásárolta meg, budapesti életét ekkor cserélte vidékire. A házba első látásra beleszeretett. Makovecz Imrével jó kapcsolatot ápolt, a világhírű építész is a patinás ház megvételére bíztatta. A házvásárlás után jelentős átalakításokra, korszerűsítésre volt szükség, ekkor kapták a belső falfelületek és a nyílászárók az intenzívebb színeket, melyek már az új tulajdonos világát tükrözik.
Magán az elosztáson semmit sem változtattam, egy klasszikus, háromosztatú parasztház maradt, érintetlen külső megjelenésével. Kezdeményezésemre helyi védelem alá került. Hat évvel ezelőtt sikeresen pályáztam a Népi Építészeti Program keretében a ház felújítására. Ez a munka 2,5 évig tartott, a vízszigeteléstől az elmállott dísztégla lábazati burkolat cseréjén át egészen a tető felújításáig. Legalább tíz mesterség képviselővel dolgoztam a hosszú távú állagmegóváson és a jelenlegi állapot kialakításán.
Felvidéki eredetű deszkaoromzat
A felújítás leglátványosabb része a régi deszkaoromzat rekonstruálása volt. A látványos homlokzati elemről az idős lakosok azt mesélték, hogy korábban már létezett a házon. Korabeli fénykép nem került elő a házról, de sikerült fellelni más mindszenti házakról készült fotókat. Az egyik közeli házon töredékesen megmaradt az egyetlen eredeti deszkaoromzat. Ez az egyik legszebb volt a településen. A házban Bugyi János hajóács lakott. A Gömörből származó mester készítette Mindszent összes lombfűrésszel kivágott deszkaoromzatát.
Ez a mintavilág szorosan összefügg az úgynevezett svájci villa építészet díszítéseivel. Ennek a jegyében épültek a Sváb-hegy villái, a fogaskerekű vasútállomás épületei és számos fürdőváros építményei. A tetszetős, lombfűrészelt díszítő elemek többsége a romantika idején, az 1800-as évek második felében készült országszerte. Mindszenten a gőzmalom tulajdonos egykori háza volt a műfaj legszebb képviselője, de mára csak a Franciaországban élő unokánál maradt fönn egyetlen fénykép róla, amit egy mindszenti látogatásra magával is hozott
– fogalmazott a pedagógus, akinek az oromzat rekonstruálásával és elkészítésével régóta dédelgetett álma vált valóra.
Hajdanán Bugyi János azonos papírsablonok alapján dolgozott, melyek később elvesztek. A mintaelemeken túl az arányoknak is fontos szerepe volt, ezeket a szemközti házról folyamatosan töredező, lehulló darabok alapján rekonstruálták. Egy kiváló asztalos és amatőr festő, Pálinkó Dezső készítette el az oromzatot a művészetpedagógus által megtervezett rajzok alapján.
Kreatív alkotóműhely
A mindszenti BÁRKA”i”alkotó- és vendégház neve egyszerre utal az építtető családra és a mai, közösségi funkcióra. Amikor a pedagógus első alkalommal a bejárati ajtón belépve megpillantotta az apácarácsos, faragott faszerkezetű gangot, abban a pillanatban tudta, hogy táborhelyet fog létrehozni.
A szakmámból adódóan egy olyan alkotóházat alakítottam itt ki, ahova nyaranta gyerekek jönnek a táboraimba. Érkeznek más művészeti csoportok is, az idén “Rakéta” tábort is tartottak, ez fizika kézműves tábor. Rendszeresen, évről évre szervezek különböző workshopokat. Idén már hetedik alkalommal, Sokadalom címmel nyílt alkotónapot tartottam, ahol kézműves programok, kiállítás és népzenei zárókoncert várta az érdeklődőket
– magyarázta a tanárnő.
A mesterségüket kiemelkedő szinten művelő alkotók a meghívott közreműködők, akik gyakran kiállításra felkért művészek. A két hatalmas szoba kialakítása, berendezése többfunkciós, hol hálószobává, hol kiállítóhelységgé, máskor foglalkoztatóvá alakulnak át. Mindez részben a célirányosan legyártatott raklapoknak köszönhető, melyek egymásra illesztésével ágyak, kanapék, kiállítási posztamensek vagy munkaszigetek épülhetnek, vagy az egész belső tér felszabadítható.
Ezek a rendezvények, mára hagyományossá váltak, a visszatérő közönség és az újabb résztvevők jelzik, hogy az ilyen jellegű értékközvetítésre nagy igény van a térségben. Alkalmanként 100-150 fő keresi fel helyből és a régióból az eseményt.
Régi mesterek hagyatéka
A mesésen felújított épület részét képezi az a néprajzi gyűjtemény, mely több száz különböző néprajzi tárgyból áll. A kiállított tárgyak, szerkezetek többségét a látogatók akár kézbe is vehetik, működtethetik.
A néprajzi látványtár félig fedett színekben kapott helyet, a nagyméretű színben apróbb tárgyak láthatók, itt szoktak kézműves foglalkozásokat tartani osztályoknak a hagyományos parasztbútorok között.
Különböző léptékű babakonyha bútorok és eszközök, valamint egy egyszemélyes cipészműhely is megismerésre csábít. Kézi kártoló, szövőszékek, faragóbak, különféle darálók és dohányvágók mellett számomra a legérdekesebb egy majdnem teljesen fából készült, roppant elmés kötélverő szerkezet
– sorolta a művészetpedagógus.
