Életmód

Több ezer műanyagrészecskét fogyasztunk el évente

A tudósok által mikroműanyagnak nevezett aprócska műanyagdarabkák mindenhol ott vannak: a tenger mélyén, a tengerparti homokban, a szélben, és már bennünk is.

Tavaly októberben egy kutatás során az emberi ürülékben is találtak műanyagot, az Environmental Science and Technology című tudományos lapban megjelent friss tanulmány pedig arra jutott, hogy az emberek évi 39-52 ezer műanyag darabot fogyasztanak el. Ha hozzávesszük a belélegzett műanyagrészecskék mennyiségét, akkor ez a szám valahol 74 ezer körül lehet, írja a National Geographic.

Hogy számolták ki?

Egy mikroműanyag nem nagyobb öt milliméternél, de sok esetben csak mikroszkóp alatt látható.

A tanulmány a sörben, a sóban, a tengeri ételekben, a cukorban, az alkoholban és a mézben lévő műanyagokról szóló kutatásokat vette alapul, majd megnézték, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint mennyit fogyasztanak ezekből a termékekből az emberek.

iStock

Emellett átnézték azokat a kutatásokat is, melyek az ivóvízben és a levegőben megtalálható műanyag mennyiségét elemezték. Aki elegendő mennyiségű vizet fogyaszt naponta, és mindezt teszi a csapról, akkor évente 4 ezer műanyag részecske kerül a szervezetébe. Aki pedig csak palackozott viszek iszik, az plusz 90 ezer mikroműanyaggal számolhat minden évben.

Kieran Cox, a kutatás szerzője úgy fogalmazott, hogy valószínűleg még így is alulbecsülhetik a valódi értékeket.

Sok terméket úgy vizsgáltunk, mintha nyersen fogyasztanánk őket. Nem vettük figyelembe például a műanyagcsomagolásokat. Azt hiszem, több műanyag jut a szervezetünkbe, mint amennyit észreveszünk belőle

– magyarázta.

Mik az egészségügyi kockázatok?

Mi történik akkor, ha a műanyag bejut a szervezetbe? Bekerül a véráramba? Vagy csak szimplán átfut rajtunk anélkül, hogy bármiféle kárt okozna?

A tudósok egyelőre nem tudják pontosan, hogy a test mennyi mikroműanyagot tolerál és hogy milyen következményei lehetnek. A King’s College 2017-es kutatásának az volt a hipotézis, hogy a műanyag fogyasztásának mérgező hatásai vannak. Egyes műanyagokat ugyanis mérgező klórral állítanak elő, más darabkákra pedig a természetben ragadnak rá a szervezetre káros anyagok. Ezt pedig idővel nem bírja már az immunrendszer.

Cox szerint a tudományos elit próbálja megérteni, mekkora az a dózis, ami már látványos egészségügyi kockázatot hord magával. 

Leah Bendell, a Simon Fraser University toxikológusa arról beszélt, hogy Cox és társainak kutatása egyszerűen vizsgált egy komplex témát sok változóval, de a konklúzió, miszerint sok műanyagot fogyasztunk, valós.

iStock

Műanyagmentes diéta?

Az emberek sok csatornán keresztül fogyasztják a mikroműanyagot. Belélegezzük, a halakkal megesszük, és a csomagolások miatt is jut belőlük a szervezetünkbe.

Cox szerint éppen ezért nehéz elkerülni őket, ha nem lehetetlen.

Bizonyos életmódbeli változásokkal viszont tehetünk az egészségünkért. Példaként említette például, hogy érdemes csapvizet fogyasztani a palackozott helyett.

Az általuk megnézett kutatásokban a leggyakoribb műanyagok a mikroszálak voltak, amik a nejlon és a poliészter származékai, amiket többek között a zacskók és a szívószálak előállításához használnak.

Cox zárszóként arról beszélt, reméli, hogy a kutatása rávilágít, a műanyagszennyezés a tengeri életen túl is jelen van.

Nem tekintettük magunkat a műanyagszennyezés károsultjainak, de már azok vagyunk.

Óriás szemétszőnyeget videózott Kiskörénél a Tisza ökoharcosa
Dimitry Ljasuk szeretné az embereket ráébreszteni arra, hogy ideje változtatni vásárlási szokásaikon és életmódjukon.

Kiemelt kép: iStock

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik