A világ első madarak és fák napját Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg 1902-ben a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján, az ünnep Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban hivatalossá.
A több mint 100 éve megünnepelt jeles nap, Magyarország legrégebbi zöld ünnepe jó alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére és védelmére. Egy 1994-es miniszteri rendelet alapján a Madarak és fák napja május 10-e.
Az évek múlásával a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezen a napon, hiszen lassítják az éghajlatváltozást, és számos „szolgáltatással” védik egészségünket. A madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és sokféle vadonélőnek otthont adó fák így az embernek is testvérei.
Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében
– biztatott mindenkit Hermann Ottó.
- A madár szárnyas lény, a világon mindenütt elsősorban az éghez, az isteni szférához tartozik, ezért az égi lélek szimbóluma.
- A fa a legősibb, az egész világon elterjedt, egyetemes növényszimbólum.
Az év többi napján is gondolni kell a fákra és a madarakra
- „Hallgatag” társaink, a fák oxigént termelnek, port szűrnek meg, a városokban a zajvédelemben is fontos szerepük van.
- “Énekes” társaink dalai megnyugvást adnak a léleknek, de sorsukat egyre inkább befolyásolja a mindenen uralkodni vágyó ember és a klímaváltozás.
Éppen a fenti gondolatok kapcsán a „Madarak és Fák Napja” az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.
Óvjuk, védjük és szeressük mindenkor a fákat és a madarakat!
