A takarékoskodás kertben nem csupán a pénzről szól, gyakran sokkal fontosabb indítóok a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az ökológiai lábnyom csökkentése. A vízzel való takarékoskodás ráadásul nem csupán praktikus vagy divatos elképzelés, hanem egyre inkább szükségszerű dolog, hiszen a klímaváltozás miatt a jövőben kevesebb vagy rendszertelenebbül érkező csapadékkal kell számolni, így a vízfogyasztást érdemes racionalizálni. Milyen módszerek állnak rendelkezésünkre?
Esővíz gyűjtése
Az esővíz gyűjtés nem ördöngösség, főképpen hogy a két fő elem, a háztető és az ereszcsatornák együttese az esetek többségében már rendelkezésre is áll. A harmadik szükséges kellék egy nagyméretű hordó, amit az eresz végéhez illesztünk, és máris kész a víztározó rendszer! Az esővíz nem csupán ingyen van, de a növényeknek a lehető legjobb öntözőanyag, hiszen lágy víz, amit minden zöld a legjobban kedvel. Aki szeretné, egy nagyobb méretű föld alá ásott gyűjtővel és egy kézi vagy villanymotoros szivattyú segítségével a többszörösére növelheti a kapacitást, így egy kisebb, átlagos méretű kertben a vezetékes víz akár teljes egészében kiváltható az öntözéseknél.
Az esővíz gyűjtése a vezetékes víz kiváltásáról szól, azonban a másik irányból közelítve a növények vízfelhasználása, vízigénye is csökkenthető, akár több módon, kombináltan alkalmazva.
Mulcsolás
A mulcsolás igazán régi és bevált módszer, ráadásul nem csak praktikus, de esztétikus is egyben, persze a megfelelő mulcsanyag használatával. Mik lehetnek ezek?
Remek mulcs a fakéreg zúzalék, fenyőkéreg, a szalma, a faforgács, a fűnyesedék, de szóba jöhetnek a változatos színű és méretű zúzott kövek, folyami kavicsok is. A mulcsanyag a talajon szétterítve lassítja annak kiszáradását és a kijuttatott öntözővíz párolgását, akár 60-70 százalékkal növelve az öntözések hatékonyságát. A talajtakaró anyagok emellett gátolják a gazosodást (főleg geotextília lefektetésével kombinálva), nyáron és télen remek hőszigetelők (elsősorban a szervesanyag alapú mulcsok) ráadásul több fajtájuk roppant dekoratív, így a díszágyások, előkerti beültetések talaj sokkal szebbé varázsolható.
Csepegtető öntözés
Az öntözés módszere is átalakítható, például ha csepegtető öntözőrendszerrel váltjuk ki a kannás, tömlős öntözést a zöldségek vagy dísznövények esetében. A szaküzletekben kapható csepegtető rendszerhez való rugalmas, sűrűn kilyuggatott, az egyik végén lezárt tömlőt csak el kell vezetni a növények tövei körül, a másik végét pedig a kerti csaphoz kell rögzíteni, és a csapot éppenhogy meg kell nyitni.
A lassan, de folyamatosan csepegő, szivárgó víz állandó nedvességet biztosít a növényeknek, anélkül, hogy eláztatná azokat, így a vízszámla is barátságosabb lesz, a növények is ellátáshoz jutnak, ráadásul nekünk sem kell észben tartani az öntözéseket, hiszen az egész rendszer automatikus és állandóan működő lesz. A csepegtető öntözés a mulcsolással kombinálva új szintre fogja emelni a kert vízgazdálkodását.
Öntözés időzítve
Szintén egyszerű trükk a tavaszi, nyári hetekben az öntözések helyes időzítése, a kora reggel vagy az esti órákban elvégzett víz kijuttatás ugyanis hatékonyabb, így kevesebb vízzel is kielégítő hatásfokú lesz. A még vagy már nem meleg időszakokban elvégzett öntözés esetén kisebb lesz a párolgási veszteség, a növényeknek több idejük lesz a víz felvételére, mielőtt a nap tűző sugarai érvényesítenék hatásukat.
Még haladóbb lépés, ha kertünk növényeit úgy válogatjuk össze, hogy azok kifejezetten szárazságtűrők, alacsony vízigényűek legyenek, ezzel egy újabb lépést tehetünk a víztakarékosság felé. Új növény beszerzésekor vagy a kert alaposabb átépítésekor ezért nem haszontalan ennek a vezérelvnek megfelelően válogatni a kertészetekben.
Esőkertek
Ennél is továbbmehetünk, ha esőkertekben gondolkozunk. A módszer viszonylag új, a ’90-es évek elején alakult ki, a lényege, hogy minél több esővizet tároljunk el a talajban és a lehető legkevesebbet vezessünk el a csatornarendszeren keresztül.
A gyep, tekintettel a kertekben elfoglalt területarányára, jellemzően a legnagyobb vízfogyasztó növényegyüttes, így a takarékosság jegyében az aktívan nem használt pázsitos részeket kiválthatjuk talajtakaró cserjékkel, melyek többségükben nem igényelnek a meleg hónapokban sem napi szintű öntözést, ráadásul a gyomosodást is akadályozzák, és amennyiben virágos fajokat válogatunk, még tetszetősek, díszesek is lesznek.
Kavicságyás
A virágos díszágyások is lecserélhetőek minimális vízigényű beültetésekre, így például érdekes ötlet lehet a kavicságyás. Az ilyen ágyásban a lefektetett geotextilre 5-10 cm vastagon dekoratív talajtakaró anyag (zúzott kő, vörös fakéreg mulcs) kerül, és erre a látványos, homogén alapra érkeznek a növények, ritkásan elhelyezve, akár díszes agyagcserepekbe, akár a geotextilt arasznyi szakaszon felvágva a kerti talajba ültetve. Az ilyen ágyás nem csupán roppant díszes és elegáns, de ápolási, öntözési feladatai is minimálisak.
Köszönjük az írást Megyeri Szabolcsnak, akinek további cikkei a blogjában olvashatók.
