A történet kaktuszok gyűjtésével kezdődött, majd a 30. születésnapjára három pálmával lepte meg saját magát Oberna István, kunszentmártoni szikvízkészítő.
Az egyik főnixpálma volt, ami szépen felcseperedett, sajnos a másik kettő már nem él, az egyiket kiszárítottam, a másikat meg a 2017-es nagy téli mínuszok vitték el
– mesélte a kezdetekről István, aki elmondása szerint lassan beletanult a pálmák gondozásába, igazi szenvedélyévé váltak a mediterrán növények és úgy általában minden fa, cserje és pázsit, melyek ma már két portáján is díszelegnek.
Azért dolgozom nyáron, hogy legyen pénz a növényeimre
– mondta nevetve, hiszen ma már 34 fajta pálmája van, közel 100 növény. A pálmák mellet Istvánnak van 45 cserép leandere és 6 cserép hatalmas agavéja is, illetve egyéb cserepesek. Elmondása szerint közel 3-4 teherautónyi. Nekik még helyet kell keresni. A pálmák ugyanis a 40 négyzetméteres garázsban telelnek, amelyek ki vannak ültetve, azok takarva lesznek. A többi növény eddig egy fóliában volt, de most új téli szállást kell keresni.
Mindenki azt kérdezi, hogy hol teleltetem. A garázsomon ablakok vannak, nagyrészük oda fér be, a kintieket takarom és a kínai kender, ami nem fér be a garázsba, az a tető alá megy a teraszhoz. Sokan ott rontják el, hogy beviszik a lakásba a pálmákat, pedig ezek nem szobanövények. Persze van, amelyik kibírja, de például a páratartalom változása miatt kezd el száradni a levelek vége, majd elkezd nyúlni a mennyezet felé, mert ott van a meleg levegő
– jegyezte meg István hozzátéve, hogy a legjobb helyek a teleltetésre a fűtés nélküli alsó épületek, garázsok, kerti fészer.
Ha nincs fény a helyiségben, az sem baj, hiszen 10 fok alatt alszanak a növények, és locsolni sem szabad sűrűn. Egész télen kétszer öntök nekik vizet, az elég. Hiába locsoljuk ugyanis sűrűbben, ha nem tudja elpárologtatni a vizet a növény, akkor kirohad
– tette hozzá.
De ahhoz, hogy ilyen gazdag pálmaligetünk legyen nem elég csak az öntözés.
A növényeket nemcsak itatni kell, hanem etetni is, én tápoldatot, műtrágyát is használok és permetezni is kell őket, mert támadnak a kártevők
– emelte ki.
Nem kell minden nap öntözni, de mikor nekikezd István, az bizony 2 órát is eltart, mert kannával locsol. E mellett a szép gyepre is oda kell figyelnie a pálmaligetben, ami talán még bonyolultabb gondozást igényel: a locsolás, nyírás mellett szellőztetés, gomba elleni permetezés és műtrágyázás is a tennivalók között van.
István elmesélte, hogy van két barátja is, aki szintén mediterrán és trópusi növényekkel foglalkozik, az egyikük Spanyolországba jár pálmákért, tőle szerez be sok különlegességet.
A pálmaligetben hat fajta pálma van kiültetve, amelyek speciális takarást kapnak. Az egyik módszer egy épített hungarocellbódé hősugárzóval, olyasmi, mint egy kerti vécé, csak növény ül benne, szigetelt, a teteje polikarbonát, hogy a fény bejöjjön és télen, napközben nyitva van az ajtó, hogy ne gombásodjon be.
Egyébként a mínusz 1-2 fokot bírják ezek a pálmák. A legnagyobb kinti pálma öt méteres, azt egy másik módszerrel, fóliatakarással védem télen
– tette hozzá.
És ahogy azt már említettük, István nemcsak a saját portáján rendezett be mediterrán hangulatot, hanem egy másik, családi ingatlan udvarán is, ahol a terve az, hogy apartmanházként üzemelteti majd az épületet, amitől 50 méterre folyik a Körös, ez pedig különösen kedvez a növények páraigényének. A panzió különlegessége lesz, hogy gyönyörű pálmák között lehet majd kimenni a vízparti sétányra.
Mikor a kedvenc pálmáiról kérdeztük Istvánt, több különlegességet is említett. Az egyik a brahea edulis, amelynek érdekes, elenfántláb-szerű törzs.
Egy különleges szerzemény a Bismarcia nobilis, ami egy nagytestű pálma a Kanári-szigetekről érkezett, nagyon kényes, trópusi fajta, a páratartalomra is érzékeny. Kíváncsi vagyok, hogyan érzi majd itt magát.
A másik trópusi szépség a lángszóró pálma, amelyen nagyon ritka az európai kereskedésekben. Vörös levéllel érkezik és egy hét után átzöldül.
De István a hagyományos kertészeti vonalat is példásan műveli, hiszen vannak gyümölcsfák is, meg három sor málna harminc méteren, ami megy a fagyasztóba télire, az utcán pedig szilvafák vannak, abból a pálinka készül.
Ültettem ki mandarin, narancs és kumkvat fákat, ezeket fátyolfóliával takarom télen, arra megy a fűtőpanel és egy speciális, cipzáras takarókabát. A két és fél méter magas citromfa már tele van gyümölccsel
– tette hozzá István, aki elmondása szerint néha még este kilenc és tíz között is füvet nyír, de a szomszédok megszokták és nem is nagyon haragszak érte.
