Kevésbé ismert tavaszi zöldségünk a spárga vagy aszparágusz, népi nevén a csirág. Nyugat-Európában, főleg Németországban nagy kultusza van a növény fogyasztásának, hazai népszerűsége ezzel szemben méltánytalanul kicsi, pedig Magyarország spárgatermesztő nagyhatalomnak számít – írja a Nébih.
A spárga Európában és Ázsiában őshonos növény, vad változatát már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is fogyasztották, üzemi termesztése mégis csak a 20. század elejére alakult ki.
A hazai termés legnagyobb része nem a mi boltjainkban, piacainkon landol, hanem Németországban és Ausztriában talál vevőre. Igaz nem olcsó zöldség, viszont koraisága, fogyasztásának kedvező élettani hatásai miatt fogyasszuk gyakrabban, amikor szezonja van. Igazi vitaminbomba, sok A, B1, B2, C, E-vitamint és folsavat tartalmaz, valamint vizelethajtó hatása is kiváló.
A spárga évelő növény, friss, zsenge hajtását, a spárgasípot fogyasztjuk, ami lehet fehér vagy zöld. Rendkívül gyorsan nő, ideális körülmények között akár 6 cm-t is naponta.
Egészséges, nincsenek rajta repedések, rozsdás elszíneződések. A spárgát szedés vagy vásárlás után lehetőleg azonnal fel kell használni, szükség esetén nedves ruhába csavarva, egy-két napig hűtőszekrényben eltartható, mivel nagy a víztartalma, ezért azonnal hűteni kell, nehogy megfonnyadjon.
A spárga nem igényel hosszas előkészítést, a síp alsó végéből vágjunk le 2-3 cm-t, mert ez az alsó rész lehet kicsit fás, aztán pedig hámozzuk meg vékonyan a fej alól kiindulva. A fejet nem kell, hisz ez még nagyon zsenge. A zöld spárga nem igényel hámozást, és a főzési ideje is mintegy a fele a fehérének. Az enyhén sós-cukros vízben kis lángon főzzük a spárgát, a zöldet úgy 4-5 percig, a fehéret kicsit tovább, 8-10 percig. Vajon párolva is nagyon finom, de számtalan elkészítési módja van, az interneten sok receptet találhatunk hozzá. Spanyolországban például grillezni is szokták.
Kiemelt kép: pixabay.com
