Soha még ilyen gyorsan nem melegedtek a tengerek és nem olvadt a jég a Földön, olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében, írta az MTI.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott, közölte a BBC hírportálja.
Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. A három jelentés közül a legfrissebb találta a legaggasztóbbnak a helyzetet.
A bolygó súlyos veszélyben van, sok irányból kap sok sebet, és ez nem az ő hibája
– nyilatkozta Jean-Pierre Gattuso, a jelentés koordinátora és vezető szerzője.
A kutatók szerint a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta, a vizek eddig az utóbbi évtizedek emberi tevékenység okozta extra hőmérséklet-növekedésének több mint 90 százalékát nyelték el, 1993 óta a hőelnyelés üteme megduplázódott.
Az antarktiszi jégolvadás mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest a globális felmelegedés miatt. Ugyanebben az időszakban Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme. A jelentés előrejelzése szerint a folyamat az egész évszázadban és utána is folytatódik.
2100-ra átlagosan akár 1,1 méterrel is magasabb lehet a tengerszint. Az előző IPCC prognózisokhoz képest ez 10 centiméteres emelkedés, mivel az Antarktiszon jelenleg több jég olvad el, mint korábban.
Mindez az alacsonyabb partokon élő csaknem 700 millió ember életét befolyásolja, 2100-ra egyes szigetek valószínűleg lakhatatlanokká válnak.
Jóvátehetetlen következmények
A melegedő víz hatására megnövekszik a veszélyes időjárási események, köztük a trópusi ciklonok száma. Az árvízkárok két-háromszorosra nőhetnek, az óceánok savasodása a korallokat fenyegeti, amelyeknek 90 százaléka is eltűnhet már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos melegedésekor.
A szibériai és észak-kanadai tartósan fagyott területek, vagyis a permafroszt hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és metánt tárol. Ha tovább emelkedik az üvegház-hatású gázok kibocsátása, a permafroszt felszínközeli rétegeinek nagyjából 70 százaléka olvadhat fel, ez pedig akár százmilliárd tonna szén-dioxidot és metánt engedhet a levegőbe 2100-ig.
A jelentés szerint azonban a jövő még mindig az emberiség kezében van, ha gyorsan és erőteljesen korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást, amelynek mértékét a korábbi tematikus jelentések 2030-ig 45 százalékban határoznak meg.
Kiemelt kép: Pixabay