Mozaik

Rohamos ütemben melegszik a Déli-sark

Egyik oka az ember okozta klímaváltozás.
Korábban a témában:

A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben – írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.

Veszélyben a Föld, gyorsul a felmelegedés
Az emberiség kezében vannak az eszközök a globális klímakatasztrófa jóvátehetetlen következményeinek a megelőzésére.

Az Antarktisz 20 meteorológiai állomásának adatait elemezve kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában.

A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek. 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérsékelt 1,8 Celsius-fokkal nőtt. Globálisan ezen idő alatt 0,5-0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.

Úgy tűnt, hogy a Déli-sark izolálódott attól, ami a világ többi részén történt. Ám hirtelen gyors melegedésbe kezdett, ami az egyik legerőteljesebb a bolygón

– mondta Kyle Clem klímakutató.

Clem és kollégái meg akarták tudni, hogy miért kezdődött gyors melegedés a jeges kontinensen az 1970-80-as évek lehűlési periódusa után, és hogy ez egy természetes változékonyság vagy az emberi ipari tevékenység okozta globális felmelegedés szélesebb trendjének része. A kutatók arra jutottak, hogy mindkettő.

A Déli-sark melegedése részben összefügg a Csendes-óceán trópusi nyugati részének növekvő hőmérsékleteivel, amelyeket az Antarktiszi-félszigetnél lévő Weddel-tenger jeges vizeiben a ciklonok délre hajtanak. De ez a rendszer, amely egy több évtizedes természetes folyamat része csak a melegedési folyamat egy részére ad magyarázatot. A többi oka az ember okozta klímaváltozás

– vélik a kutatók.

A végeredmény egy masszív felmelegedés

– mondta Clem, aki szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik tényező mekkora szerepet játszik. A déli-sarki hőmérsékletfeljegyzések mintegy 60 évesek, és a térség klímáját alig ismerik a kutatók, akik tudatában vannak annak, hogy a csendes-óceáni időjárási rendszerek hatással lehetnek az Antarktisz nyugati részére és az Antarktisz-félszigetre, ahol az emelkedő levegő- és vízhőmérséklet a jég olvadását idézi elő.

Nem is annyira izolált a bolygó egy olyan területe, amelyről úgy tartottuk, hogy izolált

– mondta Alexandra Isern, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány antarktiszi kutatásainak vezetője.

A hőmérsékletváltozások igen szembeötlőek, de azért még átkozottul hideg van. Eddig a hőmérsékletváltozások még nem voltak olyan jelentősek, hogy tömeges jégveszteséget idézzenek elő az Antarktisz belsejében

– tette hozzá Julienne Stroeve professzor, az amerikai Hó- és Jégkutatóközpont kutatója.

Kiemelt kép: Pixabay

Csodálatos, de figyelmeztető a grönlandi jégolvadás
Csak július 31-én több mint 10 milliárd tonna jég olvadt el.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.