Lehet a legszuperebb lakásunk, házunk, de ha az valamilyen szempontból (nekünk) rossz helyen van vagy zavarók a szomszédok, akkor csak szenvedni fogunk és jön a „megszoksz vagy megszöksz” mondás gyakorlatba való átültetése.
Körkérdést tettünk fel a vidéken, falusi környezetben élők körében, hogy őket mi zavarja legjobban a szomszédaik viselkedésében, mivel keserítik meg az életüket.
Ezekkel természetesen, nem szeretnénk senkit nem elriasztani a vidéki élettől, pláne nem indulatokat szítani, inkább a békés együttélésre buzdítunk mindenkit. Ehhez jó, ha tudjuk, hogy mi az, ami másokat kicsit vagy jobban zavar és talán tudunk is annyit változtatni a szokásainkon, hogy mindenki jól érezze magát. Mert ugye, mindenkinek van egy idegesítő szomszédja, ha neked nincs, akkor te vagy az!
Jöjjenek a válaszok, ezek zavarják leginkább a szomszédokat
Nyilván, az éjjel motorozók, hajnalban füvet nyírók kellemetlenek, de a pletykás asszonyok sem semmik. Volt egy „kedves” szomszédasszonyunk, a mamának jó barátnője volt. Folyton ott lebzselt nálunk és az ott hallott random infókat jól megkavarva, elvéve belőle, kiegészítve mással adta tovább bárhol, bárkinek. Történt egyszer, hogy hazalátogattam a barátomtól, vele és a családjával éltem akkoriban egy háztartásban. Épp elkezdtem mesélni anyunak, hogy a héten elromlott a mosógép, vittem haza mosnivalót, amikor jött a szomszédasszony. Hát, ő persze pillanatok alatt összerakta: a kezemben 2 táska ruha, elromlott mosógép… ez csak egyet jelenthet (és persze, nem azt, hogy anyunál akartam kimosni a ruháimat). Pár nap múlva hallotta anyu a boltban, hogy én végleg hazamentem azon az ominózus napon, mert tönkretettem a mosógépet és elzavartak…
- A szüleimnél a szomszéd 200 kilós disznója feltépte a kerítést, felzabálta a zöldségeskertet, kitúrta a gyepet, ráfeküdt a virágokra és a macskának is poszttraumás stressz zavara van azóta.
Körülbelül 100-150 méter hosszú a kertje és mikor ki megy kapálni, feltekeri a rádióját csutkára a háza teraszán, hogy hallja a kert végében is. Na, hogy a kert végében nem hallja, főleg, ha rotál, az is biztos, de a mi agyunk néha a fülünkön folyik ki a Retro Rádiótól.
- Tavasztól őszig, hétfőtől vasárnapig, reggeltől estig valaki mindig füvet nyír valami benzines istencsapással vagy fát láncfűrészel.
A kerítés melletti hatalmas disznószarkupac a megfelelő vidéki levegőért.
- A jobb szomszéd sok állatot tartott. A disznóólból áradó szag nem volt éppen kellemes, de engem jobban zavart, hogy minden egyes etetés alkalmával fél óráig verte a moslékos kanalat a bádog vödörhöz. A tyúkok etetésénél meg a “pí-pipipí-pí-pipipi”-t kellett hallgatni fél óráig.
Volt, hogy elestem biciklivel, de a virágágyásba sikerült és szörnyülködve rohantak megnézni mekkora kárt tettem (virágágyás alatt értsd: talán 2 darab tulipán).
- Disznóól telepítése, nem takarítása, büdös, rengeteg légy. Lomok felhalmozása, amit az ablakon kinézve látunk. A lomjaiba fészkelő darazsak, amitől élvezet nyáron menekülni a kertünkben, amit mi locsolunk és jönnek rá a darazsak. Tetvesek, elhanyagoltak a növényei, amik átfertőzik a mi fáinkat, lehet literszám permetezni. Az invazív fajok átnőnek, lehet gyomlálni a bálványfát, kínai akácot, loncot, bodzát…
Pöcelével locsolja a virágait.
- Füst, füst, füst. Nem a szomszéd, hanem minden második ember itt a faluban. Tavasztól őszig a zöldet égeti a kertben, pedig már évek óta tilos. Ősztől tavaszig meg minden elégetnek. De nem ám csak a szegények, mert arra azt mondanám, hogy OK, inkább égessen, mint megfagyjon. De ez azért nem egy szegény település. A közvetlen szomszéd még a pelenkát is a kazánba dobja és büszke rá. Kiköltözöl Budapestről, hogy tiszta levegőn legyen a gyerek és ősztől tavaszig nem tudsz szellőztetni. Előre félek az idei fűtési szezontól.
A bal szomszédnak az egész kertje tele volt gazzal, ami a mi kertünkbe is átjött. Megkértük, hogy irtsa ki. Mivel nagyobb területről volt szó, úgy gondolta, gyors megoldás lehet, ha felégeti. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy kétségbeesetten óbégat, hogy menjünk gyorsan, mert lángra kaptak a fa oszlopok a kerítésünkben.
- Balaton partján élek, mindenki azt mondja, milyen jó nekem, itt a tó, kellemes klíma, városias környezet. Akkor kezdjük az elején, az év legjobb időszaka számomra, mint állandó lakó számára az utószezon, ősz, tél és kora tavasz volt, persze, ez csak a 10 évvel ezelőtti időszakra volt elmondható. Itt 10 éve folynak az építkezések, egyik ház elkészül, rá két hét és indul a másik építése, majd rájönnek , hogy valamit rosszul csináltak, bontás és újra építés. Megy a zörgés hétfőtől szombat estig, de volt olyan, hogy vasárnap este még vágták a gerendákat a full sötétben az utca közepén.
A szembe szomszéd bácsi folyamatosan bejárt hozzánk, zárni kellett a kertkaput mindig, különben bejött, és olyan dolgokat akart kölcsön kérni, ami nyilvánvalóan nem volt nekünk, és neki sem volt szüksége rá. Példa: egyszer csak arra lettem figyelmes nyáron, hogy a kutya meg van őrülve, lementem a földszintre, bácsi bent van a lakásban, ajtó nyitva, meleg jön be. Kérdezte, hogy tudunk-e adni neki gerendát, mert padot akar csinálni a kertjébe. Nem volt gerendánk, de a bácsi sem volt már olyan fizikai állapotban, hogy egy padot meg tudott volna csinálni. Ettől eltekintve ő egy aranyos szomszéd volt.
- Szerencsére csendes falun lakom. De az egyik szomszéd döglött halakat dobált át.
A szüleim szomszédjában két generáció lakik összezárva, akik délután 4-től késő estig óriási hangerővel röhögnek minden áldott nap. Örülök, hogy jó kedvük van, kíváncsi lennék rá, hogy mi ilyen vicces, de közben, amikor hazalátogatok és meghallom a tömeges nyerítést, feláll a szőr a hátamon már, így hogy elszoktam tőle. 25 éve kezdődött a hahotázás, 10 éve szerencsére én már csak heti egy alkalommal hallom. Megkérdezni nem akartam soha, ugyanis kiskoromban egyszer átjött a szomszéd anyuka, aki féltékeny volt az én anyukámra, amiért túl csinosan (nem kirívóan!) öltözködött és a férje miatt megkérte, hogy más ruhákat hordjon, mert féltékeny. Azóta nem köszönnek, mi se nekik.
- A szomszédokkal nem igazán van problémám, az élni és élni hagyva elvét követem. Eltűrjük egymást, mert tudjuk, hogy mindenkinek van valami mást zavaró dolga. Egyik oldalon nagy veteményes, ahol rendszeresen járnak a benzinmotoros gépek (rota, permetező, fűkasza), meg a kistraktor. A másik oldalon 3 db neveletlen kutya ugat és vonyít majdnem egész nap. Fent meg a kerítés mellett disznóól van, aminek tud jönni a szaga. Ezekért “cserébe” nálam meg megy az eszterga, köszörű, fúrógép, gyorsdaraboló stb.
