Virágzó vidékünk

Virágorgia és csodapaloták az Alföld Párizsában

Tavasztól őszig pompás terekkel, eklektikus palotákkal és színes virágorgiával csalogat a Tisza parti nagyváros.

Szegedet éppen száznegyven éve, 1879 márciusában tette a földdel egyenlővé egy jeges tiszai árhullám. A dél-alföldi egyetemi várost újjáépítésében akkoriban Európa számos városa mellett Kína, India és Afrika több ország is segítette.

Ma 140 éve okozott katasztrófát a Tisza
A folyószabályozás folyamatos és nagy odafigyelést igénylő feladat.
Pásztor János szobrászművész 1930-ban készült Romboló Tisza allegorikus alakja emlékeztet a Tisza pusztítására – Fotó: Tóth A. Péter

Szeged négy év alatt Európa egyik leggyönyörűbb városaként születhetett újjá, tavasszal és nyáron érdemes igazán hosszabb sétára indulni a belvárosban.

Galéria
Fotó: Tóth A. Péter

A város hangulatos utcát, tereit járva lépten-nyomon templomokra bukkanunk, melyek közül kettő kiemelkedik a méltóságteljes egyházi épületek sorából. Szegeden áll Magyarország második legnagyobb zsinagógája, az Új Zsinagóga, mely 1900 és 1902 között Baumhorn Lipót tervei alapján épült. A román és gótikus elemekkel díszített szecessziós épület a negyedik legnagyobb zsinagóga a világon.

Galéria
Az Új Zsinagóga - Fotó: Tóth A. Péter
Fotó: Tóth A. Péter

Fotó: Tóth A. PéterA hatalmas Fogadalmi-templom nevében őrzi a nép élni akarását, hiszen a város lakói a tragédia után megfogadták, minden körülmények között újjáépítik Szegedet. A pompás templomot Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján 1932-ben emelték az árkádokkal körülölelt Dóm tér közepére, egy régi, román stílusú templom helyére. A régi templom tornyát, a Dömötör-tornyot meghagyták, karnyújtásnyira a templom főhomlokzatától ma is megtekinthető.

Galéria
A szegedi Fogadalmi-templom - Fotó: Tóth A. Péter

Az árvíz után Tisza Lajos királyi biztos vezetésével az újjáépítés során a hangulatos utcák és terek, eklektikus paloták épültek a Tisza partján. Szeged jelképe a neoromán stílusú Fogadalmi-templom, melynek 81 méter magas tornyai előtt a Dóm téren minden nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokban gyönyörködhet a nagyközönség.

A 3. Honvéd huszárezred emlékműve háttérben a Reök-palotával – Fotó: Tóth A. Péter
Galéria
A szecessziós Reök-palota - Fotó: Tóth A. Péter

Hazánk egyik legszebb szecessziós palotája, a Reök-palota mellett számtalan eklektikus stílusú épület teszi igazán széppé a szegedi belvárost. Egyetemi épületek, szökőkutak, bronz szobrok és virágos terek – ez tavasszal Szeged.

Vásárhelyi Pál szobra – Fotó: Tóth A. Péter

Újszegeden az Erzsébet Liget Szeged legnagyobb parkja, 15 hektáron kínál sportolásra és pihenésre kiváló lehetőséget. Az 1850-es években létesített, közelmúltban megújult Liget egésze természetvédelmi oltalom alatt áll, számos botanikai ritkasággal és temérdek védett madárfajjal. Ligetes, hársfasor, hatalmas tölgyek, futópálya és erdei tornapályák várják a természet szerelmeseit.

Az újszegedi Erzsébet Liget – Fotó: Tóth A. Péter
Galéria
Fotó: Tóth A. Péter
Galéria
Tápai Antal szobrászművész Halas kisfiú című alkotása a Ligetben - Fotó: Tóth A. Péter
Fotó: Tóth A. Péter

A séta végén egy ízletes szegedi halászlé elfogyasztása után az édesszájúak Szeged több remek cukrászdája közül kedvükre csemegézhetnek.

Kiemelt kép: Tóth A. Péter

4 magyar város Közép-Európa legromantikusabb helyei között
Balatonfüred, Eger, Szentedre és Tokaj került be a Top 15-be.
Olvasói sztorik