Életmód

Új életre kelti a régi kacatokat az ifjú ezermester

Van, akinek a régi szerszámok az igazi kincsek, és lelki szemei előtt minden elhasználódott fém alkatrész új életre kel. Németh Kristóf éppen ilyen, csak ő életre is kelti a megálmodott dolgokat.

A 18 éves, érettségi előtt álló Németh Kristóf már egész kicsi korában is bütykölt: kíváncsiságból szétszedte az elemmel működő játékait, mindent megvizsgált, aztán megpróbálta összerakni. 13 éves korában ez már olyan komoly érdeklődés volt nála, hogy megkérte édesapját, hadd alakítson ki magának műhelyt a pincében. Mivel a szülei is nagyon kreatívak és sokoldalúak, nem szabtak gátat Kristóf barkácsoló szenvedélyének, így a saját műhely elkészült.

Aztán már nem volt megállás. Kristóf ma hihetetlen kreativitással készít hulladékokból, maradék anyagokból használati tárgyakat. Számára minden megunt kacat új lehetőséget rejt, keze alatt új életre kel a fa és fém hulladék.

Emlékszem, régen is a különböző ünnepekre, szülinapra, névnapra, karácsonyra szerszámokat, gépeket kértem, de volt olyan is, hogy a zsebpénzemből vettem ezt-azt. Először egyszerűbb dolgokat készítettem, néha több, máskor kevesebb sikerrel.  Sok DIY témájú műsort és videót néztem a TV-ben, illetve YouTube-on, ezekből nagyon sok tudást szereztem, de a legtöbbet a nagypapámtól és apukámtól tanultam a barkácsolásról. Ők is nagyon kreatívak, sokoldalúak. Anyukám is szokott ötleteket, tanácsokat adni, ő is ügyesen barkácsol, de ő  a csajos vonalat képviseli inkább: varr, köt, dekupázsol, bútort fest, lakásdekorációt készít

– mesélt a Sokszínű vidék kérdésére a kezdetekről Kristóf, aki elárulta, hogy a kedvenc anyagai a fa és a fém, sokszor ezeket kombinálja is. Mivel a család mezőgazdasággal, földműveléssel foglalkozik, vannak gépeik, amiket általában ők magunk javítanak, Kristóf alapanyagainak zöme is innen származik, de szívesen jár MÉH-telepre, bolhapiacokra is, kincsek után kutatni.

Fotó: Némethné Szabó Márta

Valamiért már a kezdetektől vonzott, hogy hulladék vagy maradék anyagokból alkossak valami újat. Régen főleg késeket, bárdot gyártottam törött körfűrészlapból, ma már rengeteg mindent készítek. Gyakran használok alapanyagként féktárcsát, vezérműtengelyt, főtengelyt, dugattyút, hajtókart, görgős láncot, tárcsalapot, fogaskereket, lánckereket. A faanyag általában használt raklap. Az általam összeszedett hulladékokon túl egyre többször kapok ismerősöktől is dolgokat, mondván, hátha én tudok kezdeni vele valamit

– mondta el az ügyes kezű fiú, aki nagyon szeret a hulladékokból olyan dolgokat készíteni, aminek funkciója van, ezért keze alatt nem dísztárgyak, szobrok készülnek, hanem bútorok vagy egyéb használati tárgyak. Ő a raklapban meglátja egy ágy lehetőségét, egy dugattyú pedig lámpabúrává alakul a lelki szemei előtt, majd a kezei között is.

Fotó: Némethné Szabó Márta

Az első igazán nagy munkám egy íróasztal volt, amit magamnak csináltam, mert a boltban készen kaphatóak egyáltalán nem tetszettek.  Azóta készült már ágy raklapból, több ülőke, médiaállvány, egy asztal, és nagyon sok lámpa. Ezeket különösen szeretem csinálni, mert több problémára kell megoldást találni, például arra, hogyan rögzítsem egymáshoz a különböző elemeket, hova építsem be a kapcsolót és a foglalatot, hol rejtsem el a vezetéket. Van olyan, amikor kitalálom, hogy mit akarok csinálni, és ahhoz szedem össze az alapanyagokat, de olyan is előfordul, hogy nagyon sokáig nézegetek egy alkatrészt, mire kitalálom, hogy mi legyen belőle. Vannak saját elképzeléseim is, de az interneten is sok jó ötletet találok, amit hasznosítani tudok

– árulta el Kristóf, aki mesélt arról is, hogy a tervezésen túl sok időt vesz el a valódi munkafolyamat előtt az előkészítés is, hiszen például a fémek esetében a rozsdás fémet alaposan meg is kell tisztítani.

Galéria
Fotó: Némethné Szabó Márta

Számomra a régi szerszámok kincsek. Gyűjtöm őket, a nagy részüket használom is, de a legrégebbiek, legérdekesebbek a szobámban egy polcon vannak kiállítva.  Van egy régi, szúette fagyalu, ami a dédnagypapámé volt, abból lámpát készítettem. A tárgyakat általában magamnak készítem, vagy ajándékba adom családtagjaimnak. Tavaly ősszel azonban kivételt tettem, egy Facebook csoportban licitre ajánlottam az egyik asztali lámpámat Zente gyógyulásáért

– mesélte el Kristóf, aki alkotásaival több versenyen is indult már és ért el szép eredményeket.

Galéria
Fotó: Némethné Szabó Márta

Nekem a barkácsolás kikapcsolódást  jelent, és a szabadidőm hasznos, tartalmas eltöltését is.  Jó érzéssel, és elégedettséggel tölt el, hogy a két kezemmel hozok létre valamit. Teljesen másképp viszonyulok ezekhez tárgyakhoz, mert tudom, hogy mennyi időm és munkám van bennük. Sokkal jobban ragaszkodom hozzájuk, mint mondjuk egy boltban vásárolt bármihez.  Szeretem a gépeket, de egy traktort, vagy kombájnt mégsem vihetek  be a szobámba, így az ezek alkatrészeiből készített tárgyakkal veszem körül magam. Úgy érzem, ezek  a dolgok illenek hozzám. Szeretem ezeket az egyedi alkotásokat, nem is tudnék két teljesen egyformát csinálni semmiből

– mondta el az éppen gőzerővel érettségire készülő Kristóf.

Ez egyenlőre egy nagyon komoly hobbi, de szeretném, ha majd valamikor egyszer a hobbim lenne a munkám, és meg tudnék élni belőle

– összegzett Kristóf, aki a tanulás mellett tervezi, hogy a közeljövőben létrehoz egy Facebook-oldalt is,  ahol megmutatja a munkáit másoknak is.

Kiemelt kép: Némethné Szabó Márta

Dézsából csinált kerti tavat a 15 éves kamasz
Máté megálmodta, és meg is valósította az álmát.
Olvasói sztorik