Az Alföldön utazva gyakran elhaladunk kisebb-nagyobb dombok, földhalmok mellett, rendszerint tudomást sem veszünk róluk, pedig néhány kivételével az összes ilyen földpiramist őseink építették. Számuk folyamatos pusztulásuk ellenére is még mindig több ezerre tehető hazánkban.
Piramis hallatán először mindenkinek Egyiptom híres kőépítményei jutnak eszébe, Kheopsz, Khefren és Mükerinosz fáraók (apa, fiú és unoka) monumentális síremlékei az ember által valaha emelt legnagyobb építmények. Kevésbé ismert tény, hogy Kína óriási területein több ezer, hatalmas földpiramis áll, Közép- és Dél-Amerika azték és maja kőpiramisait viszont turisták milliói keresik fel minden esztendőben.
Alföldünk dombjai
Hazai piramisaink sokkal szerényebb méretűek, ám számuk több ezerre tehető. Az ilyen jellegű, földből emelt építményeket Ázsiában kurgánnak, Magyarországon kunhalomnak hívják. Eredetileg többféle célból épültek, lakódomb, sírdomb és őrdomb egyaránt szép számmal akad köztük.
Az alföldi kunhalmok többsége évezredek alatt szinte beleolvadt a környező tájba, nehezen felismerhető. A dombszerű halmok nagyjából az időszámításunk előtt 3800-tól 750-ig terjedő időszakban épülhettek.
Körhöz hasonló alaprajzú, földből emelt magaslatok ezek, melyek átmérője húsz és kilencven méter közötti, magasságuk egytől tizenkét méterig terjed.
Akad közöttük Kálváriadomb, nemzeti emlékhely, gyógyító erejű halom, nagyobb részüket viszont vagy beszántották, vagy átvágták az útépítések során.
Az Alföld jellegzetes formájú építészeti kincseinek többsége a Tiszántúlon található, a Körös-Maros Nemzeti Park működési területén 2389 kunhalmot tartanak nyilván. A kunhalmok többsége hazánkban a védelem hiányának és a nagyüzemi mezőgazdasági művelésnek köszönhetően szinte teljesen megsemmisült, eltűnt a térképről.
Sokszínű élővilág
Az alföldi földpiramisok a löszös termőhelyek ritka növénytársulásainak fennmaradását biztosítják, emellett igen gazdag, változatos állatfaunát éltetnek. Védett növényeink közül a kunkorgó árvalányhaj és a pusztai csenkesz, a magyar szegfű, magyar zsálya és a kakukkfű gyakran előfordul a dombokon, a cickafark-társulások is különlegességei egy-egy ilyen területnek.
A növényritkaságok mellett színpompás, változatos állatvilággal rendelkeznek, sáskák, kabócák, tücskök és cincérek mellett a gyíkok és békák számtalan fajával találkozhatunk egy-egy domb oldalában. Kisemlősök – ürgék és hörcsögök – , valamint számtalan madárfaj talál itt táplálékra és menedékre. Mezei pockok és háromcsíkos egerek vonzzák a dombokra a vércséket és kisebb testű sólymokat.
Hét évezred emlékei
A legismertebb és legszebben karbantartott kunhalom Gyulától karnyújtásnyira a Sebes-Körös egykori medrének kanyarulatánál áll. A Vésztő-Mágori dombon évtizedekkel ezelőtt Történelmi Emlékhelyet alakítottak ki, sétánnyal, ligetes pihenőparkkal.
A Vésztő-Mágori Emlékhely két domb köré épült, ahol őskori települések maradványait, egy Árpád-kori templom és monostorrom maradványait tárták fel. Az egyik dombot feltárták, belsejében újkőkori, bronzkori és rézkori házakat, vermeket és szabadtéri tűzhelyek nyomait találták a régészek. A hét méter vastag kultúrréteg összetétele kilenc építési periódusra tagolható.
Tápiószentmárton csodatévő dombja
Kunhalmaink közül országos hírnévre tett szert Tápiószentmárton híres gyógyító dombja, az Attila-domb. Évente több tízezren keresik fel a varázslatos erejű helyet, melynek hatásáról megoszlanak a vélemények.
Tápiószentmárton nemcsak az Attila-dombról nevezetes, 1887-ben itt született meg Kincsem, a csodaparipa. A pompás angol telivér már saját korában világhírűvé vált. A sebes lábú állat mind az ötvennégy futamát megnyerte, így a valaha élt legsikeresebb versenylóként tartják számon.
Kincsem halála után gazdája aranyba foglalta az állat patáját.
Magyarország ősi földpiramisai, a kunhalmok ex lege területek, helyi védettséget élveznek. Csodálatosan sokszínű élőviláguk, gyógyító erejük, titokzatos, ősi kincseik miatt megóvásuk mindannyiunk közös érdeke. Vigyázzunk rájuk!
Kiemelt kép: Pixabay
