Ha Balaton, akkor fürdés minden mennyiségben, de mit tegyünk, ha megérkezik a hidegfront? A déli partot ráadásul többségében családosok keresik fel, a sekély, homokos strandok eszményi fürdőhelyek kicsiknek és nagyoknak. Egy sétahajóút, vagy komppal irány Tihany – ezek lehetnek az első reakciók, de nem árt kicsit távolabbról is szemügyre venni a „B-terv kérdését”.
A Szkíta Golgotán
Kereki és Szólád között verőfényes dombtetőn az ősmagyar vallás kultikus helyére érkezünk. Szólád néhány perces autóút a déli parttól, kerékpárral is könnyedén letekerhető. Löszfalba mélyített, ódon borospincéi mellett egy különleges szoborpark miatt is érdemes felkeresni. A Nezde szoborpark a somogyi nagyúr, Koppány vezér és az ősmagyarság szellemét idézi, a lankás dombtetőről emellett pazar panoráma nyílik a Balatonra.
Ebben a csodás természeti környezetben hozta létre évekkel ezelőtt Baksafalvi Soós László a Koppány vezér Emlékparkot. A kultikus hely kilenc állomása, kilenc emblematikus emlék. Magyar ősvallásunk kilenc stációján végig haladva, könnyű sétával juthatunk fel a napfényes dombtetőre.
A szobrok közül méretével és történetével is kiemelkedik Koppány vezér monumentális alakja. Somogyország nagyurának és Vajk-István király véres harcának mementóját Koszti István Miklós Csíkszeredában élő művész egy százéves tölgyfából készítette.
Nimród király, Hunor és Magor a Csodaszarvassal, Attila hun király, Csaba királyfi székely kapuja, Baján kagán, Karaul Táltos, Koppány vezér, valamint Babba Mária szobra mellett egy Veronika harangláb, és a domb legmagasabb pontján hatalmas kettős kereszt magasodik.
A fakereszt szomszédságában íves héjszerkezetű, fából emelt kápolna áll. A hangulatos Szent László kiskápolnát 2019. május 25-én avatták fel. Ottjártunkkor Babba Mária alakjának hűlt helyét találtuk, és szomorú látványt nyújtott a sérült harangláb, melynek harangját is elvitte valaki.
Még ebben a formájában is ősi szellemiséget idéz a domb, melynek oldalában egy többszáz esztendős szelídgesztenye fa alatt vezet lefelé a turistaút a faluba. Mindenképpen megérdemel egy kellemes kirándulást a somogyi ősmagyar emlékhely.
Háromszázötven darabos Mária meseszép ruhatára
Andocs ezer fős kis község Balatonföldvártól húsz percnyi autóútra. Az egyik legnagyobb dunántúli búcsújáróhely bazilikájában messze földön híres szobrot őriznek. A barokk stílusban épült templom gótikus szentélyében, a főoltár közepén áll Mária a gyermek Jézussal.
A megkapó szépségű, 160 centiméteres, festett faszobrot a hálás hívek pazar ruhákkal halmozzák el. Az ajándék ruhákba öltöztetett szobor egy-egy búcsú, vagy ünnepi szentmise alkalmával misztikus hangulatot kölcsönöz a helynek. Andocsi Máriának számtalan csodálatos gyógyulást tulajdonítanak a hívek, szép hagyomány hálájuk ilyen módon történő kifejezése.
A község kolostorának alapkövét 1725. május 8-án tették le, mintegy 15 évig épült. 1739. május 25-én, Szent Ferenc ünnepén tették le az új templom alapkövét, a bazilika ünnepélyes felszentelése nyolc esztendővel később, 1747 decemberében történt, és már abban az évben beöltöztették a kegyszobrot.
Széchenyi Katalin grófnő ajándékozta az első palástot, s azóta folyamatosan gyarapszik a ruhák száma. A legidősebb, épségben megmaradt viselet 1852-ből származik, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A Mária ruhák gyűjteménye meseszerűen gazdag, a hívek több mint háromszáz kelmét varrattak az évek alatt Magyarok Nagyasszonyának. A plébánia három helyiségében bemutatott gyűjtemény nagyobb része magyar adomány. A gazdagon hímzett, csipkézett ruhák mellett Dél-Amerikából, Írországból és Kínából is érkeztek pazar darabok. Augusztus 15-re, Nagyboldogasszony ünnepére idén is több ezer zarándokot várnak Andocsra, akik minden bizonnyal tovább bővítik majd Mária királynői ruhatárát.
Siófoktól egyórányi autóút Firenze
Legalábbis azoknak, akik Michelangelo szobormásolatokban, és egy vadszőlővel befuttatott, hangulatos kastélyudvarban szeretnének gyönyörködni. Ozorai Pipo várkastélyát a firenzei kereskedőcsalád sarja, Filippo Scolari (1369–1426) építtette. Zsigmond király törökverő lovagját a szerelem láncolta Ozorához. Az 1400-as évek elején feleségének, Ozorai Borbálának az itáliai városi paloták modorában emelt kastélyt ácsolt loggiával, boltíves nyílásokkal, hangulatos várudvarral.
A viharos századok nem kímélték Ozorai Pipo kastélyát sem. 1537-ben Török Bálint kezére került, aki újjáépíttette, de 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el. Ezt követően a várkastély 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, aminek ekkorra az egyik fala a földdel vált egyenlővé.
A várkastély mai állapota lebilincselő látvány, a reneszánsz korszakot idézi. Mívesen cizellált és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik udvarát és az emeleti folyosót. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg az épületet, ahol Borbála hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő mellett a híres firenzei mester, Michelangelo Bounarroti szobrainak másolatai is megtekinthetők.
Fotók: Tóth A. Péter
