Oskolamesterek, útkaparók és széldarálók történeteit őrzik Ópusztaszer parasztházai

Csinos postáskisasszony, élelmes szatócsok, szigorú néptanítók, és megbízható útkaparók éltek a faluban, melynek széldarálói tavasztól őszig őrölték a gabonát a tanyaudvar hátulsó, szelesebbik végén. Ópusztaszer 14 csodás épületből álló szabadtéri falumúzeuma a századforduló Dél-Alföldjének paraszti világát mutatja be.

Nemzeti Történeti Emlékpark

Árpád vezér évszázados emlékműve, a monumentális Feszty-körkép, az ezeréves monostor romjai, és a skanzen. Hosszú évtizedek óta a térség legvonzóbb turisztikai célpontja az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Kallós Ede historizáló Árpád vezér figurája a Millenniumra készült el, ugyanúgy, ahogy a lenyűgöző Feszty-körkép. Feszty Árpád tekintélyes méretű panorámaképétől karnyújtásnyira a 11. században épült bencés monostor romjai, amely a középkori Dél-alföld legjelentősebb nemzetségi monostorává nőtte ki magát.

Ópusztaszeri körkép, egy kicsit másképpen

A monostor jelenleg is zajló ásatási területéről lesétálva másféle világba érünk, Magyarország egyik leghangulatosabb, múltidéző skanzenjébe. Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékparkjának szabadtéri néprajzi múzeumában a Dél-Alföld mezővárosi és tanyai portái, a népi építészet jellegzetes, egyszerű, ám annál szebb alkotásai között járunk. Alföldi tanya gémeskúttal és itatóval, szalmafedeles kerekól a csirkéknek, fából emelt kukoricagóré tárul szemünk elé a hangulatos szabadtéri néprajzi múzeumban.

Móra Ferenc Kincskereső kisködmönjének Bicebócáját, Hrabal Sörgyári capricciójának Maryskáját, vagy az Indul a bakterház karakteres figuráinak bármelyikét is magunk elé képzelhetjük Ópusztaszer híres falumúzeumának takaros utcájában.

A 19. század közepétől az 1930-as évek végéig terjedő időszak vidéki életének mára csaknem végképp elfeledett tárgykultúráját, népszokásait, jellegzetes építészeti emlékeit ismerhetjük meg testközelből a gondozott múzeumfaluban járva. Régi mesterségek szépséges alkotásai, különleges helyszínek és tárgyak, posta, szatócsbolt, széldaráló, kisvasút és a tanyasi iskola mind-mind szerves részei voltak az alföldi emberek mindennapjainak.

A régi házak között végigsétálva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak; paprikaőrlők, tűzoltószertár, útkaparók, távírda, ma is működő szatócsbolt pékműhellyel, olvasókör és az árpádhalmi tanyasi iskola. Telítődünk a régi történetekkel, az iskola tantermében talán épp a Kincskereső kisködmön Gergője hajol át a kopott iskolapad fölött, uzsonnáját nyújtva a kis Bicebócának.

A tanyasi iskolák udvarán a környék lakói rendszerint keresztet és harangot állítottak. A községektől távolabbi tanyákon élők ritkán jutottak el templomba, ezért a papok ezekben az iskolákban miséztek.

A tanyasi tanítók nem csupán elemi oktatással foglalkoztak, gazdasági ismereteket tanítottak, a szélesebb körű művelődés hídját képezték a városok és a tanyavilág között.

Számunkra teljesen ismeretlen foglalkozásokkal ismerkedhetünk, például az útkaparó, akinek feladata a makadám – más néven macskaköves – utak karbantartása, az útszél kaszálása, a környező fák gallyazása, kordában tartása volt.

1893-ban kezdték meg az Alföldön az első komolyabb, állami utak megépítését, az első 301 kilométer hosszan Bajától Félegyházán és Csongrádon át egészen Gyuláig ért. Az utak mellett zúzott kőből halmokat raktak, az útkaparó ezek darabjait talicskával hordta szét, majd elterítette az úton.

A skanzen szélén álló szentesi szélmalom épületét eredetileg  Csúcs János építtette a Kiegyezés évében Szentes határában. A felülhajtós szélmalom négy szintes, emeletein a lisztespad, a kőpad, a sebeskerékpad és a nagykerékpad szépen felújított állapotban tekinthető meg. Szentes mellől a nyolcvanas években telepítették át a tekintélyt parancsoló méretű ipartörténeti műemléket a skanzenbe, mellette több kisebb, úgynevezett széldaráló is áll a múzeumfaluban.

A széldarálók takarmányok őrlésére szolgáló, vályogból tapasztott, vagy fából összetákolt kisebb malmok voltak.

Nemcsak a Feszty-körkép és az Árpád-kori bencés monostor miatt célszerű meglátogatni az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, hangulatos falumúzeumában ha csak néhány órára is, de a régi tanyasi élet mindennapjainak részeseivé válhatunk.

Kiemelt kép: opusztaszer.hu