A pátyi lankákon idén is betakarították a kendert, mégpedig hagyományos módon: közösségi összefogással.
Sokoldalú csodanövény
Olyan gyönyörű ez a növény, hogy rögtön beleszerettünk. Nagyon sok kézi munkát igényel a termesztése és a feldolgozás, de megéri
– mesélte Kecskés Éva a Sokszínű Vidéknek.
A kendert Pátyon elsősorban a Kendertáncra termelik, céljuk, hogy népszerűsítsék a varázslatos növényt. Éva és Attila azt remélik, ha testközelből megismerkednek vele az emberek, sikerül az ipari kendertől való félelmeket eloszlatni. Megérdemli a figyelmet az értékes növény, aminek szinte minden része hasznosul. Kecskés Éva családjának a kendermagolajban eltett zöld fokhagyma a kedvence.
A magot elfogyasztjuk, vagy hidegen préselt olajat készíttetünk belőle, saját használatra. A növény számos területen felhasználható, a virágzatból cbd olaj nyerhető, olaja linolsavat, és az omega 3 omega 6 zsírsavakat tartalmaz. Magja fehérjeforrás, nyersen fogyasztható. Hántolva is felhasználhatjuk, olaj, szappan, egyéb kozmetikai cikkek készülnek belőle. A szárral (kóró), a fát helyettesíthetjük, a papírtól, a kenderbetonig bármi készíthető belőle. Ha a termesztése ismét elterjedne Magyarországon, akkor sokat segíthetne az erdők megőrzésében
– vázolta a gazdasszony.
Kemény kézi munkát igényel
Kecskés Attila mezőgazdasági gépész, felesége, Éva ápolónőnek tanult, de szakmájában nem dolgozott. A házaspárnak két-két gyermeke van az előző házasságából.
Bő két és fél hektáron 2013-ban vetettünk először kendert, az Agromag Kft.-vel kötött termeltetési szerződés keretein belül. Szerelem lett a növény, még úgy is, hogy nagyon sok, és nehéz kézi munkát igényel
– mesélt a kezdetekről Éva.
Hagyományos konyhakerti növényekkel is foglalkoznak, a paradicsom, a paprika, és a kabakosok különösen jól érzik magukat a kötött, agyagos talajban. A kender őszi mély szántást igényel, mert hosszú karógyökere van, nem szereti a gyomírtókat, és a trágyázást meghálálja. Pátyon idejében hímtelenítik is az ültetvényt, ki kell szedni a hím példányokat, hogy ne vegyék el a tápanyagot a női ivarú növényektől.
Kézzel aratjuk a magkendert. A hozzánk hasonló, kisebb földterületet művelő gazdáknál nincsenek komolyabb gépek, dobkaszával történik az aratás, mi is így végezzük. A cséplés is gondot okozna gépekkel, hiszen a búzával ellentétben a kendernek makktermése van, nem szabad, hogy sérüljön a maghéj, mert később könnyen megavasodhat.
Kendertáncosok
Éva és Attila idén immár hatodik alkalommal rendezte meg a Kendertáncot. A színes kulturális rendezvényen igyekeznek szélesebb körben népszerűsíteni a sokoldalú növényt. Céljuk, hogy a magyar kultúrába visszaépüljön a kender, mint szántóföldi növény, legyen egy tematikus közösség, amelyet e növény szeretete köt össze.
Száz esztendővel ezelőtt még szinte minden falunak volt kenderföldje, amit legtöbbször a község apraja-nagyja kalákában művelt. Együtt tiloltak, együtt dolgozták fel a szálakat, ezt idézik fel Pátyon a „kendertáncosok”.
Ez egy nyilvános aratás, és információs börze. Aki eljön, testközelből megismerkedhet a kenderrel, és a vidéki életmóddal. Az aratók előadásokat is hallgathatnak a témában, Horesnyi Béla produkciói minden alkalommal rabul ejtik a közönséget. Az idei Kendertánc a feldolgozásról szólt, elsősorban a kóró feldolgozásáról
– sorolta Éva. A háziasszony elmondta, vannak, akik évről évre járnak, a legfontosabb, hogy egy közösség jön össze, akik érdeklődnek az önellátó életmód iránt.
Kecsketej és kenderház
A vidéki birtokon sziget üzemű napelemrendszer termeli az áramot, Éva ás Attila kútvizet fogyasztanak, igyekeznek minél kevésbé megterhelni a környezetet, például tudatosan ökológiai mosószereket használnak.
Sokan szeretnének az igazi vidéki életről többet látni és hallani, a vendégek között akad olyan, aki életében először lát kecskét, és első alkalommal kóstolja meg a kecsketejet. Leginkább az aratás érdekli a résztvevőket, hogy néz ki a kender élőben, hogyan kell kézi erővel betakarítani. A kenderház és a kenderbeton témakör szintén élénk érdeklődésre tart számot.
Házigazdánk szerint egy átlagember fejében sokféle kérdés felmerül a kender szó hallatán. A hasznos növény kriminalizálva van, pedig nincs tiltva a termesztése. A házaspár fémzárolt vetőmagból dolgozik, eleget téve a minőségi szabályoknak. A kender száraz virágzatának legfeljebb 2 ezrelék lehet a thc tartalma, és ezt Pátyon folyamatosan ellenőrzik.
Romantika helyett tengernyi munka
Attila egész életében, Éva 10 éve él tanyán. A gazdasszonynak sok tanulsággal szolgált a vidéki életmód. Éva úgy véli, a legfontosabb, hogy ne akarjunk városi komfortot, alkalmazkodjunk testben, lélekben a természethez.
Ha esik, akkor itt sár van, ha nem, akkor por. Az igényeinket minden esetben a szügségletekre szabjuk. Nem szabad összekeverni a paraszti romantikát a valós élettel, ez az életmód egészen más, mint ami a köztudatban elterjedt róla. Régen sem voltak a parasztok „polihisztorok”, inkább egy közösség tagjai végezték együtt a munkafolyamatokat, úgy 100-200 ember.
Aki vidékre, főleg tanyára költözik, és komolyan gondolja a váltást, annak meg kell tapasztalni, hogy a trágya büdös, szerves anyag. Télen és nyáron, ha esik, ha fúj, az állatoknak enni és inni kell. Kemény az igazi tanyasi élet. Éva szerint olyan, mintha be lennének zárva, szinte sohasem tudnak elmenni otthonról, egy mozi, vagy egy városi program komoly szervezést igényel az állatok miatt. A növénytermesztés nem egyszerű, idén az aszály a tök kivételével szinte mindent tönkretett.
Minden évben más a veszteség, vagy a növények, vagy az állatok, ezt érzelmileg elég nehéz feldolgozni. Ez nem a divatos bemutató tanyák világa, ahol legalább 10-20 ember egész éves munkáját csodálhatják meg a vendégek. Még a Buckingham palotát sem a királynő takarította, főleg nem egyedül. Mi viszont mindent magunk végzünk a birtokon.
