Életmód

Kihal a falu: „a fiatalok elmennek, mikor megtudják, hogy 12-szer kell nyírni a füvet egy nyáron”

Elnéptelenedő hajdú-bihari települések nyomába eredt a haon.hu, így kerültek a lap újságírói a Debrecentől kicsit több mint 30 kilométerre található Cserekertig, ahonnan már jól látni a román dombokat és hegyeket, sőt, tiszta időben a forgalmat is.

Három utca, ennyit kellett végigjárniuk a riportereknek, hogy megismerjék a falut, ahol jelenleg olyan kevesen élnek, hogy két kezén is meg lehet számolni a lakosságot.

A helyszínen találkoztak Girdán Józseffel, aki ugyan jelenleg már Létavértesen él, de a gyermekkora Cserekerthez köti. Itt született, itt nőtt fel. Manapság is sok időt tölt itt, mindennap kijár, földműveléssel, kertrendezéssel tölti az idejét. Éppen füvet nyírt, és ahogy mondta, lesz még néhány ilyen alkalom, hiszen ezeken a portákon nyaranta 10-12-szer biztosan munkát jelent a gyorsan növő pázsit.

Elmondása szerint, hogy nem régen többen is voltak, akik kiköltöztek, vagy legalábbis házat vásároltak Cserekertben.

Egy, két, három éve visszajöttek a fiataljaink, van, aki a Balaton partjáról, van, aki Székesfehérvárról. A gyökereik ide kötődnek, visszajönnek, aztán mégis elmennek. Ez a jellemző, tűz van bennük, amikor itt házat vesznek, de ez eltűnik, mikor megtudják, hogy 12-szer kell vágni a füvet egy időszakban, hogy itt van munka a ház körül

– mondta.

Girdán József egyébként épp egy vendégházat alakít ki, turisták ugyanis vannak, mert az utcán Alföldi Kéktúra-pecsételőhely található. De akadnak olyan fiatalok is, akik keresnek olyan helyszínt, ahol összejöhetnek egy hétvégére a barátokkal.

„Hétvégente egyébként sok autó jár ki itt, szeretik Cserekertet az emberek, de csak úgy, hogy autóval lassan körbejárják, az idősek megmutatják az unokáknak, hogy egykor ebben a házban lakott a papa, itt hajtottuk a libákat” – vázolta a helyzetet József, de hozzátette, életvitelszerűen már szinte senki nem vállalja az ittlétet.

El kellett innen menni, a családokat el kellett tartani, de itt már nem volt munkalehetőség. Régen volt itt szarvasmarhatelep, a fiatalok oda jártak dolgozni, és lehetett mindenféle más munkát csinálni. A település egy másik részén dohányszárító hodályok voltak, ott is dolgoztak emberek. Ezek a munkák megszűntek, önmagát számolja fel a település

– nyugtázta.

A probléma egyébként nem ismeretlen, egyre több az elnéptelenedő falu nemcsak itthon, hanem egész Európában. Derenk kétszer is kihalt, egy baranyai település nem is olyan régen kétmillió forintot ajánlott fel azoknak, akik odaköltöznek, Olaszországban sok helyen lehet már 1 euróért házat venni bizonyos feltételek mellett, de van, ahol egész falvakat is árulnak.

Léteznek ugyanakkor jó ellenpéldák is: Gömörszőlős fenntartható magyar mintafaluként dübörög, Ferkeden szinte az egész falu egy látványosság, és Tiszatardoson is kitalálták, mitől düböröghet a falu gazdasága.

Kapcsolódó
Ez Magyarország leghosszabb faluja
Kétszáz méter híján hat kilométer hosszú.