Kunhalmok, jurták, aranyleletek, lovas sírok és kunbabák. Távoli, szokatlan hangzású nevek, fogalmak, és tárgyak, melyekkel testközelből ismerkedhetünk meg az alföldi pusztában. Harminchárom kun település példás összefogásával sikerült a kiskunsági Szank határában felépíteni Magyarország legújabb történelmi emlékhelyét, a szanki Kun Emlékhelyet.
Korábban már hírt adtunk a különleges emlékhelyről, amit a napokban adtak át a nagyközönség számára. A 4,5 hektáron kialakított múzeumot a Kiskunság településein élők azért hozták létre, hogy megőrizni elődeik emlékét az utókornak.
A Kiskun Emlékhely kialakítása a kiskunsági falu közelében talált Árpád-kori település maradványainak régészeti feltárását követően kezdődött meg. A kun települések közös gyökereit és történelmét bemutató emlékhelyen 21. századi technikával, moziteremmel, videografikákkal, valamint hagyományos módon, épületek rekonstrukcióival, egy történelmi sétaút keretében utazhatunk vissza 700 évet a múltba.
Nem magyarkodni akarunk, hanem a legmodernebb eszközök felhasználásával őseink életmódjának és történelmi eseményeinek megismertetésével biztos alapot adni gyermekeink számára. Szintén jövőnket, és utódaink jövőjét szolgálja az általunk kiadott mesekönyv, melynek történeteit a történelmi tények ismeretén alapuló módon alkotta meg egy meseíró
– mondta a Sokszínű Vidéknek Patkós Zsolt polgármester.
Szank község közelében évtizedekkel ezelőtt kezdtek régészeti feltárásokat, ekkor bukkantak egy korabeli veremház maradványaira. Egy kilométer sugarú körben 31 gyermek és nő égett csontvázát ismerték fel a szakemberek, és korabeli, kezdetleges lakóépületet sikerült rekonstruálniuk. Az akkoriban elterjedt módon épített – földbe süllyesztett, vályogfalú, nádtetős – lakóház kemencesutjába rejtve értékes tárgyi leletekre bukkantak, nemesfém mérlegre, ezüst pénzérmékre, és kisebb aranytárgyakra.
Az egy kilométer hosszú, változatos sétaút során a kunhalom mellett nomád kunok jurtáit, az Árpád-házi kor veremházát, tizenkilencedik századi parasztházakat, gazdasági épületeket, és egy alföldi tanya rekonstrukcióját csodálhatja meg a látogató.
A 4,5 hektáros terület központi épületének kiállítótermében magyar szabadalom alapján készített, élethű videografikákban gyönyörködhetünk, segítségükkel elérhető közelségbe kerül bárki számára az évezredes múlt. Délceg lovasok alakjai, díszes öltözetek, arany és ezüst ékszerek, sólyomszárnyak elevenednek meg a szépen ívelt falakon. Szent László alakja, a tatárjárás tragédiája, és a kunok lovas temetkezésének hagyományai nyújtanak sokszínű betekintést 700 év viharos történelmébe.
1241-ben feldúlták a mongolok a települést, 31 gyermeket és nőt öltek meg, majd a holttesteket elégették. Egy év múlva, amikor Nyugatról visszafelé vonultak értékes kincsek után kutatva valószínűleg ismét feldúlták a területet, megpróbálták az oszladozó holttesteket félredobva keresni az arany és ezüst kincset.
– mesél néhány megdöbbentő tényt a polgármester.
A szabadtéri múzeum területén a sétaút mellé egy mesterséges kunhalmot emeltek a szakemberek, mely kettős célt szolgál: egyrészt kilátódomb, az amúgy sík területen, másrészt szimbólumnak épült, 33 kis település címerével. Az országban egyedülálló Kun Emlékhely helyére az építkezés kezdetekor a 33 település mindegyike egy-egy tarsoly földet hozott, jelképezve a nemes összefogást.
Erős alapok nélkül biztos, hogy homokra építi jelenét és jövőjét minden nép és nemzet, melyet a szél könnyen elfújhat, ezért politikától mentesen, de büszkén mutatjuk be vendégeinknek a kunok eleddig kevésbé kutatott, és kevésbé ismert történetét
– vall küldetéséről Patkós Zsolt.
Magyarország legfiatalabb történelmi múzeuma, a Szanki Kun Emlékhely kiváló betekintést nyújt a kunok történetébe, és kellemes kirándulási lehetőséget nyújt bárkinek a Kiskunság pusztaságában.
Kiemelt kép: Tóth A. Péter
