Damaszkuszi rózsák, középkori gyógynövények és Costa Rica lepkéi között sétálhatunk Szegeden

A Szegedi Egyetemi Füvészkert júniusban több különlegesség miatt is kiváló célpontja lehet egy pihentető, nyári kirándulásnak. Hatalmas rózsakertje, és történelmi rózsáinak gyűjteménye mellett pompás sziklakertje, japán kertje, tavirózsái, és az országban egyedülálló fajgazdagságú gyógynövénykertje páratlan élmény, nemcsak a botanika szerelmeseinek.

Egy rózsaszál szebben mesél..

A füvészkertben június hónapban virágzik először a virágok királynője, a rózsa, melynek története egészen az ókorig nyúlik vissza. Másodszor az évben augusztus végétől szeptember közepéig virágzik.

Földünk számos ősi kultúrájában történetek, és mítoszok elengedhetetlen szereplője a rózsa, a különleges virág egyetlen hazai növénygyűjteményből sem hiányozhat. Rózsagyűjtemény már az 1930-as években volt a botanikus kert központi részén, itt a modern, nemesített rózsafajtákból több ezer szál nyílik egy időben, számtalan színárnyalatban, és csábító illatokkal.

A 125 modern nemesítésű rózsafajta sok évszázados nemesítési munka eredménye, mellé az elmúlt években törzses rózsák és történelmi rózsák gyűjteménye került.

Három éve hoztuk létre a történelmi rózsák gyűjteményét – az országban egyedülálló mind fajtaszámban mind mennyiségben –  az 1867 előtt nemesített rózsafajtákat mutatjuk be, melyből jelenleg 62 fajta található kertünkben. Köztük olyan ritkaságok nyílnak mint a damaszkuszi rózsa, melyből évezredek óta illóolajat készítenek, illetve a rózsafüzérek eredeti alapanyaga, a Rosa gallica officinalis, mely egy gyógynövényként is használatos rózsafajta.

-mondta Németh Anikó igazgató a Sokszínű Vidéknek.

A történelmi rózsák inkább vadrózsáinkra hasonlítanak, bokrosodnak, és rövid idő alatt rengeteg, erős illatú virágot hoznak. Rendkívül ellenállók a kártevőkkel és betegségekkel szemben, nem kell permetezni őket. 

A történelmi rózsák sokszirmúak, a sárga szín igen ritka köztük, viszont szinte minden más színárnyalatban tömegével nyílnak a Füvészkertben. Fajtái Nyugat-Európában jöttek létre, de Közel-Keletről és Kínából is származnak fajták. A modern nemesítésű és a történelmi rózsáknak együttesen jelenleg több mint 150 fajtája nyílik Szegeden, így az Egyetemi Füvészkert büszkélkedhet az országon a legváltozatosabb rózsagyűjteménnyel.

Gyógyír fűben és fában

A szegedi Egyetemi Füvészkert gyógy- és fűszernövény gyűjteményét 2011 őszén adták át. A füvészkertek elődjének számító középkori kolostorkertek mintájára alakították ki a területét, egy középkori kolostor rom hatását keltő építménnyel az előterében kialakított parcellákban több száz féle gyógynövényt helyeztek el. A gyógynövények hatóanyagai többek között az immunrendszerre, keringésre, húgyutakra, emésztőrendszerre és az idegrendszerre hatnak, melyek többségét a hagyományos természetgyógyászat évszázadok óta használja.

Gyűjteményünk jelenleg 250 fajta gyógy- és fűszernövényt tartalmaz, Magyarország gyógynövénykertjei közül a legnagyobb fajgazdagsággal rendelkező gyűjtemény. A lágyszárú növények mellett a legfontosabb gyógyhatással bíró cserjék is megtalálhatók a viszonylag kis területen.

-mondta Németh Anikó.

Megtalálhatók benne a gyógyszergyártás szempontjából fontos, az emberi szervezetre igen erőteljes hatóanyagokat tartalmazó növényeket, melyek házi alkalmazása tilos és életveszélyes, akár halált is okozhat.

Tarka lepkeszárnyak

Magyarországon harmadikként, három éve nyílt meg a Szegedi Füvészkertben a trópusi lepkeház, ahol akár négyszáz lepke is röpködhet az ember feje körül.

Costa Ricából, egy lepkefarmról báb alakban érkeznek hozzánk havonta a lepkeszállítmányok, melyekből itt kelnek ki lepkeházunk színpompás lakói. A nagyobbak, a tenyérnyi méretű denevérlepkék, és azúrlepkék 2 hónapig is elélnek, a kisebb fajták, mint a júlia- és a zebralepkék 2-3 hétig.

-meséli az igazgatónő.

Húszféle lepkefaj, nagyjából 400 egyede él a mesterségesen biztosított, dzsungeli körülmények között, egyedszámuk állandóságát a havi rendszerességű bábszállítmányokkal biztosítja a növénykert. Az állandó meleg, és a kellően magas páratartalom mellett természetes tápnövényeik, valamint banán, narancs, és mézes víz adják fő táplálékukat a lepkeházban.

A számukra ideálisnak mondható életkörülmények miatt időnként szaporodnak is, ám ezt kevésbé szeretik a szakemberek, mert ilyenkor lepusztítják a sérülékeny, ritkaságszámba menő trópusi növényeket.

Tavasztól őszig festői színekkel, varázslatos illatokkal, és kellemes érzésekkel töltődhetünk fel Magyarország páratlan rózsakertjében, a Szegedi Egyetemi Füvészkertben.

Kiemelt kép: Tóth A. Péter