Virágzó vidékünk

Püspökszentlászló és Magyaregregy, a kis magyar Svájc féltve őrzött falvai

Ékszerdobozunk a táj, tele természeti szépséggel és kulturális emlékkel.

A Dél-Dunántúl ékköve a Mecsek vonulata, ami maga is számtalan természeti és kulturális csodát rejt.

A Kelet-Mecsek egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének: a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő, írja a Wikipédia.

Egész területe védett, a Hidasi-völgy és környéke, illetve a Kisújbánya és Óbánya közti völgy és környéke pedig fokozottan védett, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

A Kelet-Mecseket természeti és épített szépségei és hagyományai miatt ma is gyakran nevezik Kun Lajos egykori kárászi plébános szavaival „kis Svájcnak”.

A keleti Mecsek, vagyis a kis Svájc két települését és azok nevezetességeit mutatjuk be most közelebbről.

Fotó: Wikimedia Commons/Sedit86

1. Püspökszentlászló

A hajdan önálló falucska ma településrész a Kelet-Mecsekben, a Zengő hegy tövében, északi oldalának szűk völgyecskéjében bújik meg, 1942 óta ugyanis közigazgatásilag Hosszúhetény része.

Hagyományos parasztházai, gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé teszik.

Állandó lakóinak a száma mindössze 20 fő, az itt található 32 telekből, melyek jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházak és rendezett udvarok, néhány szálláshelyként vagy hétvégi nyaralóként funkcionál.

Fent Gyula plébános jegyzett le egy népi regét, miszerint a helyiek úgy emlékeztek, hogy annak idején Szent László király bölényre vadászott e területen, ám nagy vihar tört ki, az uralkodó pedig az itt élő remeték barlangjában talált menedéket. A szent életű király hálából templomot építtetett e helyen, írja a puspokszentlaszloikastely.hu.

Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben emeltette a korábbi kápolna helyére a klasszicizáló késő barokk stílusú új templomot, és mellette püspöki nyaralókastélyt építtetett. Az 1725-ös épületről egy latin feliratú homokkő tábla emlékezik meg az épület déli falán. A település 1898-ban kapta a Püspökszentlászló nevet, mivel a vármegyében létezett egy másik Szentlászló nevű település is.

Galéria
Fotó: Püspökszentlászlói Kastély

Arborétum

A kastély arborétumát mai formájában Hetyey Sámuel püspök létesítette. Ugyanakkor már a kastély 1797-es felépítése után parkosították az épület környezetét. Felder atya Historia Domusa (plébániatörténete) arról számol be, hogy Esterházy püspök idején már szökőkút állt a kastély előtt, a réten pedig egy halastó terült el. Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből.

Fotó: Püspökszentlászlói Kastély

Az itt lakók nyugodt életét 1955-ben zavarta meg egy nagyobb incidens, amikor július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) huszonnégy órán belüli távozásra szólította fel őket. A csomagjaikat nyolc teherautó vitte utánuk Verőcére. A sietség indoka az volt, hogy július 17-én itt helyezték el titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket, prímást, bíborost.

Galéria
Fotó: Flickr/emzepe

A tréfa szerint Püspökszentlászlón csak egyik oldalon sütik a palacsintát. Aki már járt itt, könnyen megérti a tréfát: a meredek völgyoldal miatt a falu egyetlen utcájának csak az egyik, az északi oldalán állnak házak, ezért csak azon az „oldalon” sütnek palacsintát.

A nevezetességek megtekintését remekül tudjuk kombinálni egy rövid, változatos körtúrával, a fenséges bükkösben fekvő Mária-kápolnához és a Zarándok-kúthoz.

2. Magyaregregy – Máré vára

Ahogy Püspökszentlászló a kicsiny műemlék templomáról, úgy Magyaregregy romantikus lovagváráról híres.

A hajdani középkori lovagvár a Mecsek egyik erdős kis hegycsúcsán áll 340 méter magasan a gyönyörű völgy fölött.

Galéria
Fotó: Facebook/Máré-vár

Az épület elődje a 13. században épült egy fa őrtorony helyén, gótikus stílusban. Károly Róbert adományozta Bogár Istvánnak, később a Gunyafiak, majd a Váradi család kezébe került.

A szabálytalan, ötszögű erődítményt Várday Ferenc humanista műveltségű főpap építtette át csodálatos reneszánsz palotává, de 1543-ban a törökök lerombolták az építményt. Hadászatilag azonban egy ideig így is jelentős vár maradt, állandó, kis létszámú katonasággal.

Pécs visszafoglalása után ismét keresztény kezekbe került, 1698-ban már elhagyott romként, egy pécsi püspök birtokaként említik. Ezt követően majd háromszáz évig állt gazdátlanul az építmény, csak a Mecsekben kirándulók látogatták meg maradványait. Az 1960-as években indult meg jelentős régészeti feltárása, és részben restauráltak a romokat.

Ilyen lehetett hajdanán:

Fotó: Facebook/Máré vár

A vár legendája

A Máré-vár legendája szerint a vár ura, a háborúba induló Máré vitéz a várban hagyta szép feleségét, akit előszeretettel látogatott a szomszédos vár ura, Miklós gróf. A románc gyümölcse egy kislány lett, a hazatérő Máré pedig csalfa feleségét a vár pincéjébe zárva tartotta annak haláláig. Ám még halála előtt megátkozta lányát. Az átok alól minden 77. évben, pünkösd hajnalán szabadulhat meg a lány, akinek a szelleme azóta is a vár körüli erdőkben bolyong. Méghozzá csakis úgy, ha egy arra járó vadász egymásután megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát. Mivel azonban ez még nem történt meg, így a völgyben fújó szél gyakran hordozza a lány sóhajtását, írja a magyaregregy.hu.

Az udvarból falépcsők vezetnek fel a gyilokjáróhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Mecsek erdős lankáira. Az aprócska, ám látványos vár kedvelt célpontja a túrázóknak.

Ajándékozzunk élményt: turistacsalogató gyöngyszemek Északkelet-Magyarországon
Kevésbé ismert, mégis különleges úti célokat ajánlunk, nem csak Valentin-napra.
Olvasói sztorik