Termálvíz és napelem a makói iskola rezsicsökkentő csodafegyvere

A zöld energiák és az önellátás iskolapéldája: Makón a Galambban nem ellenfél többé a villanyszámla.

Kapcsolódó

Különös módját választotta a téli rezsicsökkentésnek egy általános iskola

A megnövekedett rezsiköltségek miatt az egyik győrszentiváni iskolában az őszi szünetig szombaton is tanítanak, így hosszabb lesz a téli szünet, ami alatt nem kell fűteni.

2007 szeptemberében Makó legnagyobb szakképző intézménye a legrosszabb infrastruktúrával rendelkezett a városban. Bár az 1929-ben épült Csendőrpalota impozáns épület, a legutolsó, átfogó felújítás 1954-ben történt. 2013-ban az iskola az akkori Agrárminisztérium irányítása alá került, és hamarosan megváltozott szinte minden.

Ultramodernizáció

Ekkor az iskola fűtési rendszere is nagy gondot okozott, hiszen a gázszámlánk évi 25 millió forintot tett ki, a 200 méterre lévő kazánházból szigetelés nélküli csöveken keresztül érkezett az alig 35 fokos víz. Az épület beázott, a falak vakolata omlott, előfordult, hogy az ablakok tokostól estek ki, egyszóval közel álltunk az életveszélyes állapothoz

– sorolta Horváth Zoltán iskolaigazgató.

Felgyorsultak az események. Az iskolák energiahatékonyságának növelésére kiírt pályázat segítségével sikerült megvalósítani a Galambban a térség legnagyobb ilyen jellegű beruházását.

A térség országgyűlési képviselője, és Makó város vezetése és 80, illetve 57 millió forinttal megtámogatták a kivitelezési költségeket, így összesen 350 millió forintból végezhették el a felújítást. Az összes nyílászárót kicserélték, 50 kilowattórás napelemrendszert telepítettek és átvezették a Hagymatikum fürdő másodlagos termálvizét.

Új hőközpontot és radiátorokat kapott az iskola, a falakat és a padlást szigeteléssel láttuk el, és ezek mellett az épület falait az eredeti mintának megfelelően visszadíszítettük – sorolta büszkén az intézményvezető, kiemelte, az épület nem csak a legszebb épület lett Makón, hanem a C energetikai kategóriából az A++ kategóriába is átlépett.

Termálvízzel fűtenek

A sulitól két sarokra áll Makó város termálfürdője, a Hagymatikum fürdő. A két intézményt elválasztó Teleki László utca alatt húzódik Makó élővízcsatornája a Nagy-ér, melyet évtizedekkel ezelőtt fedtek le. Ezen a csatornán keresztül tudták átvezetni a termál-csöveket útbontás, építkezés nélkül.

A hozzánk érkező, minimum 55 fokos termálvíz egy hőcserélőn keresztül fűti fel az iskola rendszerében keringő vizet 35-38 fokosra. A felmelegített víz addig kering a rendszerben, míg vissza nem hűl 28 fokosra, ekkor indul újra a hőcserélő. A körbe szigetelt iskolában ez a hatalmas mennyiségű víz is csak hosszú órák alatt hűl le

– vázolta az intézményvezető.

Az iskola fűtési költsége éves szinten a 25 millió forintról visszaesett 1,7 millióra.

2021-ben az épület teljes rezsiköltsége mindössze 3,6 millió forint tett ki, a víz, villany, és fűtésszámla csekélynek tűnik az 4200 négyzetméteres alapterületre számolva. Az épületre felkerült 50 kWh-s kiserőmű termelése szinte teljes egészében fedezi a teljes fogyasztást.

Tavaly 11.000 kilowattóra áramot fizettünk ki. Ugyanekkor a saját családi házunkban 4900 kilowattórát, vagyis a több, mint 30-szor nagyobb, lényegesen több nagyfogyasztót tartalmazó épületben csak szűken két és félszeresét.

Mobilról kezelhető a fűtés

Bárki számára egy kattintással elérhető az iskola hőközpontjának a lelke. A központi számítógép az összes adatot (telemetriát) tartalmazza, amire szükség van egy-egy elemzéshez, kimutatáshoz.

A belépési jelszóval rendelkező fűtő az egész fűtési rendszert otthonról, mobiltelefonon keresztül is tudja vezérelni.

Az ultramodern rendszer mérnökök részére is sok-sok csemegét tartalmaz, amit jelez, hogy az elmúlt években 2 szakdolgozat is készült a témáról.

Az aktuális napelemek által történő termelés mellett megtekinthetjük az elmúlt évek összesített adatait is. Láthatjuk, hogy éppen melyik szivattyú dolgozik, mekkora kapacitással, megnézhetjük az aktuális energiafelvételt a hőcserélőn, az előre menő és visszatérő vizek hőmérsékletét, az épületben mért aktuális hőmérsékletet, páratartalmat. Nyomon követjük a hőszivattyúval ellátott tantermek fűtési-hűtési beállításait – ugyanis ezekben a tantermekben fancoil-ok vannak (hűtő-fűtő klímák)

– sorolta a paramétereket Horváth Zoltán.

Nullára csökkent az ökolábnyom

A makói AASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola az önellátás beszédes iskolapéldája, évek óta a gondosan művelt tankertből kerülnek ki azok a termékek, melyekkel a diákok piacoznak a városban. A hangulatos piacos kocsit jól ismerik a makóiak, ha feltűnik a piactéren hamar elkapkodják a szezonális termékeket. A 4,5 hektáros tankertben és a 200 hektáros tanterületeken megújították a gazdálkodási struktúrát, profitorientálttá tették az oktatási gyakorlatokat.

Helyi Diák Terméke néven védjegyet alakítottunk ki, a piacokon az értékesítésből származó bevételből ösztöndíjat alapítottunk. Fontos látni, hogy a diákok által megtermelt növények adják az alapot. A tankonyhán a diákok megtanulják a növények feldolgozásának hagyományos módjait, az előállított lekvárok és szörpök mellett olyan különlegességeket is gyártanak, mint a batáta csipsz.

A diákok egyébként szeretnek a technikumba járni, és az sem elhanyagolható szempont, hogy egyre jobbak az iskola továbbtanulási mutatói. Az intézmény bevételei tavaly 70 millió forintot tettek ki, ebből modernizálták a tankertet. 300 méteres kutat fúrtak, melyhez víztisztító berendezést csatlakoztattak. Itt is napelemes rendszert telepítettek, és megújították az áramhálózatot. Átvezették a szomszédos vállalkozás által üzemeltetett termálkút másodlagos vizét is, így jelenleg a tankert rezsiköltsége éves szinten 0 forint.

A jövő iskolája

Makón a pedagógusok módszertanát is a 21. századi kihívásokhoz igazították. Az online képzési rendszer mellett hangsúlyt fektetnek az agrárdigitalizációs ismeretek oktatására. Négy kötetes tankönyvet írtak, és készítettek egy moodle felületet, melynek segítségével a diákok megtanulják az agrárinformatikai ismereteket. Jelenleg konzorciumvezetőként koordinálják több egyetem kertészmérnöki karának munkáját, céljuk a precíziós növényházak üzemeltetéséhez kapcsolódó képzési rendszer kialakítása.

Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Szegedi Divíziójával. Ennek eredménye a közös kutatólaboratórium, melynek kialakítása több 10 millió forintba került. Az iskola épületében létrehozott laborban együtt dolgoznak a Bay Zoltán társaság kutatói és a gyerekek, többek között mikroszaporítást, és biomassza kutatásokat végeznek

– fogalmazott a pedagógus.

Horváth Zoltán kiemelte, hogy a kollégák elkötelezettsége, munkája, mind szakmailag, mind erkölcsileg példaértékű lehet az ország bármely intézménye előtt. A lelkes igazgató úgy érzi, öröm ilyen kollégákkal és diákokkal együtt dolgozni.

Fotók: Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola

Kapcsolódó

Robotméhvel tanulnak programozni a bécsi kisiskolások

Segítségével játékosan tehetik meg a kicsik az első lépéseiket a digitális világban.