A falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért kapott rangos díjat a település.
Négy emberöltőt kiszolgált az 1903-ban készült épület.
Ötven családnak szállítják házhoz a friss zöldséget és gyümölcsöt.
Hagyományőrzés, értékteremtés, otthonosság sugárzik a minden szegletében gyönyörű házból.
A kérdés az, visszahozhatja-e a madármentő Magyarországra?
Azt vallják, igazibb valóságok is léteznek, mint ahogy azt a gazdaságpolitika, a szociológia, vagy a marketing látja.
A két főszereplő a Bledi-tó és a Bohinji-tó.
A díjat azért hozták létre, hogy az építészetet közelebb hozza és érthetővé tegye a laikusok számára is.
Nagy bozótos helyén csináltak gyümölcsöst.
Az épület jó példa arra, hogy a vályog napjaink igényeinek egyik legkiválóbb kortárs megoldása.
Mintegy két évtizede költöztették ki belőlük az utolsó lakókat.
Két társával együtt Szudánból adott életjelet.
Szégyenfolt lett a falu egykori színfoltjából.
Magyarország kedvelt átmeneti otthonuk ezeknek a madaraknak.
Kikapcsolódásként elmegy kardhalazni az Indiai-óceánra.
Magaságyásokban terem majd a sok egészséges zöldség a család asztalára.
A hatóságok kezében van a döntés joga.
A fiatal gazda napi 12-14 órát dolgozik.
Egyszer volt influenzás, és kétszer járt orvosnál a hadifogságot is átélt Laci bácsi.
Ami mellesleg macskáknak is menedéket nyújt.
Az eget betöltő hangos darucsapatok minden szemlélő számára felejthetetlen élményt nyújtanak.
Lakói nem veszekednek, ellenben sokat nevetnek, és a családok megosztják egymással életüket.
Tegyük hozzá, hogy mesteri munkát végez.
A Magyar Sajtlovagrend sajtlovagja egyik alapítója volt a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének is.
