Életmód

Harmóniában él a természettel, és lovakat tenyészt mesebeli farmján a fiatal házaspár

Egy valódi vidéki farm, ahol lónak lenni is jó.

Esztergom környékének kies lankái között bújik meg egy csodálatos vidéki otthon, quarter horse és shagia arab lovakkal, és gyönyörű kutyákkal. A magasban egerészölyv és habfehér felhők, lent zöldellő dombokon legelésző csodás paripák. Itt él Kálmán, a természetfotós, és felesége, Szilvia.

Fotó: Facebook/Szilvia Lovas Farm

Gyurgyalag, borz, róka, őz, szarvas, és ki tudja hányféle állat és sokszínű növény. Impresszionisták vásznaira kívánkozó árnyalatok, ködös hajnali hangulat, tengerkék égbolt, ezernyi vadvirág, és határtalan szabadság. Kőhalmi Kálmán és felesége, Kőhalminé Varga Szilvia élete két és fél éve gyökeresen megváltozott.

18 érdekes tény, amit sokan nem tudnak a lóról
A 60 millió évvel ezelőtti „ősló” az Eohippus (hajnalpír ló) törzsfejlődése folyamán alakult ki a ma ismert ló. Az Eohippus apró termetű,

A diplomás házaspár gondolt egy merészet, és belevágott valami egészen újba. Vértesszőlősi családi házukból az Esztergom feletti lankás fennsíkra költöztek, ahol gyorsan megtalálták amit kerestek, az olyannyira vágyott természetes harmóniát.

Szilvia 2014-ben vetette fel az ötletet, mi lenne, ha vidékre költöznénk. Törzsgyökeres tatai révén én nem akartam lépni, szerettem a várost, ám ekkoriban már voltak lovaink, így végül belementem – gondoltam, mire találunk valamit úgyis megöregszünk -, ezért is hagytam Szilviát, hadd böngészgesse kedvére az apróhirdetéseket

– mondta a Sokszínű Vidéknek Kálmán.

Ember tervez, Isten végez

Szilvia hamar elkezdte bújni a hirdetéseket, és az egyik hétvégén rövid autókázás végén megtalálták Esztergom mellett azt a területet, ahol most élnek. Jóval korábban ott motoszkált már fejükben a gondolat, és amikor belevágtak, tudták, vidékre kell költözniük. Ma már azt mondják, nincsenek véletlenek – eleve így volt elrendelve az életük.

Szilvia és Kálmán boldogan élnek a farmon – Fotó: Facebook/ Kőhalmi Kálmán

Átgondolták és döntöttek, megvették a területet, és hamarosan kiköltöztek az Esztergom feletti lankákra, ahol gyorsan megtapasztalták a természetközeli életmód nehézségeit.

Mivel előtte városban éltünk, szinte minden új, szokatlan dolog megtörtént velünk. Novemberben többször előfordult, hogy lent, a városban esett az eső, és mire felértünk a hegyre, itt már szállingózott a hó. Persze tavasszal, mikor már lent elolvad, itt még bizony arasznyi hóban taposol. De nem csináltunk ügyet ebből sem, gyorsan vettem egy szánkót, és lehetett csúszkálni

– mesélte Szilvia.

Rövidesen hozzáláttak a farm kialakításához, 2016 őszén új élet kezdődött a fiatal házaspár számára. Minden lelassult, és egyben fel is gyorsult. Az első évük igencsak küzdelmes volt, rögtön a beköltözés utáni télen mínusz 24 fokban kellett az itatókban jeget törni, a farkasordító hidegben a kutyák vacsorája pár perc alatt kőkeménnyé dermedt, szó szerint ráfagyott arcukra a mosoly.

Vidám, mégis kemény az élet télen a farmon – Fotó: Facebook/Kőhalmi Kálmán

Az első évben egy régi krumplis veremben volt a házi vízi erőmű, nem voltak járható utak, csak sár mindenfelé, télen gyakran kellett imádkozniuk, hogy keményre fagyjon a hegyre vezető meredek mélyút, enyhe december lévén az szinte járhatatlan volt. Gyorsan rájöttek, hogy a kút egészen másként működik, mint otthon a fürdőszoba csapja, sokáig kell várni az első, vékonyka vízsugárra. Mindent összevetve, bár nehezen indult a “kinti” életük, kellő türelemmel és tanulással megtanultak alkalmazkodni a mostoha körülményekhez.

Tél a farmon – Fotó: Facebook/Kőhalmi Kálmán

Élet a lovas farmon

A Szilvia Lovas Farmon Szilvia és Kálmán elsősorban lovakat tenyésztenek, vizsgálják a gyönyörű állatok viselkedési szokásait, tanulmányozzák őket, miközben maguk is sokat tanulnak gyönyörű lovaiktól. Mindketten lovagolnak, Szilvia lovakat idomít, Kálmán professzionális természetfotókat készít, fotózza a tájat, a szebbnél szebb madarakat, és persze az embereket.

Gyakorlatilag nulláról kezdtük, csak a puszta föld volt és a majd 7 hektár bekerítésével kellett kezdeni mindent, elég látványos a fejlődés, de semmiképp sem a látványosság a célunk, inkább a funkcionalitás és a természetesség

– említette Kálmán.

Galéria
Fotó: Facebook/Kőhalmi Kálmán

Kálmán és Szilvia több lófajtával foglalkozik. Quarter horse, Painthorse, Shagya Arab és Magyar sportló kancákat tartanak, és több kutyus él velük együtt: magyar vizsla, ausztrál kelpie, és kaukázusi juhász kanok az őrzői vidéki farmjuknak.

A pompás természeti környezetben temérdek vadon élő állat él szomszédságukban, gyurgyalag, egerészölyv és barázdabillegető, fecske, búbos banka, és az emlősök közül aranysakál, nyest, borz, róka, őz és szarvas is gyakori vendég a farmon.

Színpompás gyurgyalagok – Fotó: Facebook/Kőhalmi Kálmán

Minden nehézség ellenére megérte költöznünk, alapvetően sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lettünk, bár sokkal több fizikai munkát végzünk, jól esik tenni azt. Rengeteg mindent megtanul az ember amit a város és a modern élet kiöl belőle. Ezt egy idő után már nem nyűgnek érzed, hanem büszkeséggel tölt el, hogy ezt is vagy azt is meg tudod önállóan oldani

– mondta Kálmán.

“Hiszünk benne, hogy a természet tudja mit csinál”

A házaspár törekvése, minél kevésbé beavatkozni a természet rendjébe, természetközeli életmódjukkal példát mutatnak másoknak. Kálmán és Szilvia igyekszik megtartani mindent a maga valóságában, és ebben következetesek.

Nem használnak vegyszereket, saját kútjukból itatják a lovakat bevizsgált, fantasztikus minőségű tiszta vízzel, melyet saját célra is felhasználnak. Az utakat és járdákat zúzottkővel töltik, mert a kő természetes (nem betonoznak), fákat, bokrokat és virágokat telepítenek. Az esővizet felfogják, öntöznek vele, nem permeteznek, a legelőket sem vegyszerezik, és véletlenül sem használnak műtrágyát. A házban csak zöld öko-szereket használnak, melyek biológiailag lebomlanak.

Fotó: Facebook/Kőhalmi Kálmán

Mindezek mellett lovaikat kizárólag ellenőrzött takarmánnyal etetik, csakis ismerős gazdálkodóktól vásárolnak zabot, kukoricát, árpát. Maguk állítják elő a szálas takarmányt, a bálákat a környező rétek mezei virágaival, gyógynövényeivel dúsítva nagyon szeretik a lovak. Támogatják a madarakat, lehetőség szerint nem zavarják az életüket, így a fecskék, gyurgyalagok sőt éjjel a denevérek is ritkítják a rovarokat.

Akad azért ellenség is, a mezei pockok, akik rendre lerágják a paradicsomot, és a zsenge levendulák gyökereit, ám őket sem háborgatják Kálmánék.

Városi gyerekként – bár anyai nagyszüleim klasszikus magyar falusi emberek voltak, tyúkokkal, malacokkal, kutyákkal – sosem gondoltam volna, hogy ennyire megszeretem ezt az életet. Át kell állni gondolkodásban és fizikálisan is, de megéri. Hálás vagyok feleségemnek, hogy ezt megléptük, hogy bátorított, támogatott. Rá kellett jönnöm, vidéken élni, a természetben és a természettel élni a legnagyobb kincs!

– tette hozzá Kőhalmi Kálmán.

Fotó: Facebook/Kőhalmi Kálmán

A lovas házaspár viszonylag zárkózottan él, nem titkolt céljuk volt egy picit a világ zajától, a nyüzsgéstől eltávolodni, de barátok és távolabbi családtagok rendszeresen látogatják őket.

Mindenkinek, aki nem mer belevágni, azt tanácsolják, bízzon magában, hiszen, ha felmerült a gondolat, akkor csak idő kérdése amíg beérik, és előbb vagy utóbb, de meglépi az ember a váltást. Nem lesz könnyű élet, de csodálatos lesz minden egyes pillanat a természetben.

Kiemelt kép: Kőhalmi Kálmán

Ártéri házban találta meg boldogságát a Gemenci Hajós és családja
A pesti összkomfortot cserélték fel a természet közelségére.
Olvasói sztorik