Virágzó vidékünk

Élőfalvak, ahol a saját bőrén érezheti az ember a természet luxusát

Huszonöt év alatt látványos virágzásnak indultak hazánkban az élő falvak.
Korábban a témában:

Mosakodás kristálytiszta kútvízben, friss gyógynövénytea zamata a szánkban. Reggeli párába burkolódzó templomtorony, gondosan művelt kertek, legelésző lovak, és juhok, takaros porták, madárdallal, vadvirággal és napsütéssel. Ki ne szeretne így élni?

Néhány emberöltővel ezelőtt még természetes volt, hogy falun kurta farkú malacok röfögtek az anyakoca körül az ólban, borzas tollú kakas kapirgált a szemétdombon, és befogtak a lovak elé, amikor a ház népe útnak indult a közeli vásárba. Magyarországon ma már ritkán találunk hamisítatlan, vidéki életet, a tájházak falai régi korok embereinek furcsa eszközein, és távoli emlékképeken kívül legfeljebb sárgult szélű fotográfiákat rejtenek.

Gyűrűfűn a házadat magad építed fel – Fotó: Facebook/Házépítés földből

Tucatnyi hazai kis településen azonban lelkes családok igyekeznek eleink évszázados szerves kultúráját megőrizni, éltetni, és továbbadni az utódoknak. Ezeknek az elhivatott kisközösségeknek céljai között szerepel megóvni bolygónk még viszonylag sértetlen élőhelyeit, és a sokszínű élővilágot, valamint valódi értékeken alapuló emberi közösségeket létrehozni, megélni.

Élőfalvak Magyarországon

Az évezredek szerves kultúráját őrző, hagyományos paraszti életmód Magyarország egyes eldugott részein a mai napig létezik. Az utóbbi évtizedekben felbukkant, és azóta örvendetesen szaporodó számú élőfalvakban élő emberek természetközeli módon igyekeznek minél kevesebb sebet ejtve teljességre törekedni életükben. Közösségek, akik keresik az értelmes kiutat a modern világ felgyorsult mókuskerekéből, a zaklatott, egészségtelen életmódból.

A SZÖSZ (Szeri Ökotanyák Szövetsége) tagjai a hagyományőrzést komolyan gondolják – Fotó: Facebook/Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület

Miként lehetséges a globalizálódott világunkban tiszta vízhez, jó levegőhöz, kiváló földhöz jutni, és ezeket értékes emberi közösségszerveződés szintjén megtapasztalni? Megtudhatjuk, ha ellátogatunk Gyűrűfűre, ahol az országban elsőként szökkent szárba az ökofalu-mozgalom.

Ismerjük meg a természetet és a természetünket, hogy képesek legyünk örülni egy olyan világnak ami a harmónia és helyes arányok szerint működik, és mert nincs jó élet a hamisságban.

Gyűrűfűn a legcsillagosabb az égbolt

Bár a Zselic lankáin meghúzódó aprócska Gyűrűfű területén évezredes települések nyomaira bukkantak a régészek, a baranyai falucska legújabb kori története két baráttal kezdődött. Borsos Béla és Kilián Imre, volt Duna Kör tagok három évtizeddel ezelőtt elhatározták, hogy egy fenntartható elveken épülő, működő falusi közösséget hoznak létre. Kezdeményezésükhöz sokan csatlakoztak, ám az évek alatt sokan le is morzsolódtak, ennek ellenére szépen gyarapodott követőik száma.

Gyűrűfű lakóinak mindennapjaiba nyílt napokon tekinthetnek be az érdeklődők – Fotó: Szalóki Zsuzsa

Bár az emberek itt környezettudatosan élnek, mégsem kell lemondaniuk a kényelemről, Gyűrűfű lakói inkább elégedettebbnek, teljesebbnek érzik a mindennapokat. Az élőfaluban élőknek mindenük megvan, ami egy Budapest agglomerizációjában álló kertes ház gazdájának megadatott.

Legfeljebb 45 perc szükséges Pécsre autóznunk, van, aki naponta oda jár dolgozni. Cserébe hatalmas luxust kapunk: csend, madárdal, friss levegő, hatalmas élettér, a legcsillagosabb ég, és egészséges élelem minden lakónk számára

– hangsúlyozta Szalóki Zsuzsa.

A Gyűrűfűre beköltözött Zsuzsáról, és családjáról korábban már hírt adtunk, férjével, és gyerekeivel húsz éve folyamatosan él és gazdálkodik a faluban. Azért szeretik a települést, mert a táj különlegesen szép, hatalmas az életterük, a tiszta környezet megfelelő a kecsketartáshoz.

Kalákában épül a ház földből, vízből és sárból – Fotó: Facebook/Házépítés földből

A település a hagyományos értelemben nem falu, hiszen számos funkciója nincs meg, ami egy önálló településhez kellene.

Jelenleg 12-13 lakott telek van, ami mintegy 26 felnőtt lakost jelent. A fluktuáció nem túl nagy, akik egyszer megtelepedtek, általában maradnak. Inkább az újonnan jövők számára szokott túl nagy lenni a kihívás. Önellátásra törekszünk, de nem mindenáron és nem is elsődleges szempont a 21. században

-mondta a Sokszínű Vidéknek Borsos Béla.

Az alapító elmondta, az eredeti elképzelés szerint az emberek sokoldalú tevékenységet folytatnának, a hagyományos vidéki munka mellett – amilyen az állattartás, a kiskert, és a favágás – a digitális világ által lehetővé tett tevékenységekkel, internetes távmunkával, home-office tevékenységgel.

Az évek folyamán a település fejlődése több hullámvölgyön is sikeresen túljutott, éppen most állt fel a Gyűrűfű Alapítvány új kuratóriuma, amely fő feladatának a 14 éven át megakadt betelepülés fellendítését tartja.

Faluhelyen sok a munka – Fotó: Facebook/Éledő falvak

Az eredeti elképzelésekből sok minden megvalósult Gyűrűfűn, van saját sajtüzem, lovasiskola, erdei iskola, falugondnoki szolgáltatás, és több vállalkozás működik helyben. Alapvető követelmény az önállóság és a sokoldalúság, akár egy-egy személyen belül is.

Ha valaki ide szeretne költözni, arra van mód, számos telek van szabadon, ahová új betelepülőket, vállalkozó kedvűeket várnak. Az építési telkek körülbelül egy hektárosak, az alapítvány tulajdonában állnak, karbantartásuk komoly feladatot jelent minden érkező számára.

Egy élőfalu ideális hely a boldog családi élet számára – Fotó: Szalóki Zsuzsa

Az új feltételek kidolgozása folyik, de mindenképpen várunk egy bemutatkozást és tervet, amelyben a jelentkező ismerteti szakmai, családi és anyagi hátterét, felvázolva, hogy miből kíván itt megélni és építkezni. Ezekre a kérdésekre könnyebb a válasz, ha előtte eljön, megismerkedik az itt élőkkel és kialakítja elképzelését az itteni helyzetről

– hangsúlyozta Borsos Béla.

Az évtizedek óta Gyűrűfűn élő alapító szerint páratlan élmény a településen létezni. Célszerű személyesen felkeresni a települést akár egy csillagfényes augusztusi éjszakán, amikor a külső térvilágítást tudatosan nélkülöző faluban a kertbe kilépve saját bőrén érezheti az ember a csodát, hogy végtelen mélységével rázuhan a Tejút.

Krisna-völgy korszerű tehéntelepén magyar tarka, tiroli borzderes, és indiai zebu fajták is élnek – Fotó: Facebook/Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm

Somogyvámosi Noé bárkája, a Krisna-völgy

Somogy-megyében van egy hely, melynek már a neve is különös hangzású. A Krisna-völgyben, Somogyvámos határában a Krisna tudatú hívek Magyarország, és egész Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közösségét hozták létre.

A Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarmon a legkorszerűbb, önellátó rendszerek kiépítésének köszönhetően a házakban és az irodákban szükséges áramot napelemekkel és szélmalmokkal állítják elő.

A közösség vízellátását a házak melletti kutak, valamint egy közös, 330 méter mély kút adja. A szennyvíz feldolgozása szintén környezetbarát, nád-ágy zónarendszerrel történik. A háztartások mosási technológiái„zöld” mosószereken alapulnak, ilyen például az ecet és a mosószóda használata.

A Krisna tudatú hívők gasztronómiája sokak által ismert, és kedvelt – Fotó: Facebook/Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm

Krisna-völgy 266 hektáros területén káprázatosan sokszínű élővilággal büszkélkedhet, botanikus kertje különleges fa- és bokorfajták százainak menedéke. Ebben a pompás közösségben a természet érintetlensége, az élővilág megőrzése, az ismeretterjesztés mellett az étkezéssel kapcsolatos tudományos kutatásokat is végeznek.

Varázslatos keleti hangulatot áraszt a Krisna-völgy – Fotó: Facebook/Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm

Tehenészet, biokertészet, botanikus kert, általános iskola, főiskola, szent helyek – hihetetlenül értékes, élettel teli közösség él Somogyvámoson, ahol az önfenntartó gazdálkodást közös munka, szociális fejlődés és hagyományos technológiák ötvözése révén igyekeznek megvalósítani.

Fotó: Facebook/Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm

Akkreditált iskolájukban a diákok védikus tudományokat, organikus kertészkedést, önfenntartást, ökológiai életstílust, művészeteket, kézművességet is tanulhatnak. Somogyvámoson az élménypedagógiában hisznek, a gyerekek gyógynövényeket gyűjtenek, lekvárt főznek. A legfőbb cél továbbadni a természet kincseinek, állatok, növények, és az emberek megbecsülését, tiszteletét.

Mi a SZÖSZ?

A Szeri Ökotanyák Szövetségét 2010-ben alapították olyan lelkes emberek, tanyagazdák, családok, akik a természet szeretetére épülő, fenntartható életmódot választották.

Évszázados mesterségeket éltetnek a Szeri Ökotanyák Szövetségében – Fotó: Facebook/Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület

Egy igazi SZER-etet Közösséget hoztak létre, a fiatal családosok régi hagyományok éltetői, kalákában dolgoznak, permakultúra kertet művelnek, kis méretekben, okosan, környezetkímélő módszerekkel gazdálkodnak. 

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben és környékén a gazdag élővilág nyújt feltöltő élményeket, gyógynövényeket, és táplálékot is. A ma is létező tanyák között elszórtan, de nagy elszántsággal virágoznak a kis tanyák, egy-egy család aprócska gazdaságai. Az élőfalvak közül az itt élő családok az Alföld szépségeit szeretnék megélni, megőrizni, és átadni másoknak.

Nagy Tamás ökológus a hagyományos méhészet rejtelmeibe avatja be az érdeklődőket – Fotó: Facebook/Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület

A Szeri Ökotanyák Szövetségének tagjai, az itt élő fiatalok a természetre jellemző körfolyamatok mintájára teremtik meg sajátos szeretet terüket. Az élet minden területét igyekeznek ennek alárendelni, összhangot teremteni a természeti környezettel, és egymással.

Száradnak a festett gyapjúk, a nemezelés alapanyagai – Fotó: facebook/Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület

Szelíd növényvédelemmel igyekeznek egészséges növényeket nevelni, élelmet előállítani. Vegyszereket nem használnak, a gazdaság részét képező állatokat a lehetőségekhez mérten szabadabb módon tartják. A tanyákon többféle energiatakarékos megoldást alkalmaznak, napkollektor, napelem, sörkollektor termel áramot és hőt a lakóknak. Az esővizet gyűjtik, majd öntözésre használják, komposzt toalett, nádgyökérzónás szennyvíztisztítás mind az ökológiai lábnyom csökkentését szolgálja.

Vadvirágos mezőket álmodik a városokba a kertészmérnök
Sirkó Zoltán kertészmérnök ökoágyásokat telepít, ezzel szeretné élőbbé és élhetőbbé, természetesebbé tenni településeinket.

Kiemelt kép: Facebook/Éledő falvak

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.